A tüdőgyulladás globálisan a hetedik leggyakoribb halálok az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint. A betegség főként idősebb korban, legyengült immunrendszerű egyéneknél, csecsemőkorban és koraszülötteknél lehet különösen veszélyes, mert gyakran a jellegzetes és látványos tünetek nélkül fejlődik ki. Az idősek tüdőgyulladása esetén például sokszor hiányzik a másoknál jellemző magas láz. További tipikus tünet lehet még:
- száraz vagy váladékos köhögés,
- köpetürítés,
- mellkasi fájdalom,
- légzési nehézség,
- végtagfájdalom,
- szédülés,
- fejfájás.
Ha azonban egy idős ember az említett erős tünetek, de egyben ismert ok nélkül ágyban marad, gyenge, esetleg félrebeszél vagy zavarttá válik, mindig gondolni kell a tüdőgyulladás lehetőségére – írja lapunkhoz eljuttatott közleményében dr. Hidvégi Edit, a Tüdőközpont gyermek- és felnőtt tüdőgyógyásza.
Mi okozhat tüdőgyulladást?
A tüdőgyulladást (pneumóniát) leggyakrabban baktérium vagy vírus okozza, de kiválthatják paraziták, belélegzett gőzök, gázok, illetve akár a légzőrendszerbe került idegentest is. A tüdőgyulladásoknak 60 százalékáért baktériumok felelősek, ezen megbetegedéseknek a halálozása a többi kórokozó által kiváltott megbetegedésnek akár a két-háromszorosa is lehet. Magyarországon a teljes antibiotikumfogyasztás mintegy tizede a tüdőgyulladások kezelésére történik.
A pápa esetében úgynevezett kétoldali tüdőgyulladásról van szó, ami azt jelenti, hogy az egész szerv érintett a betegségben. Ha a tüdőgyulladás csak foltszerűen helyezkedik el a tüdőben és a gyulladás a légutak menti szövetekben terjed, bronchopneumóniáról van szó, ez a legenyhébb forma. Amennyiben a tüdőnek csak egy lebenyét érinti a gyulladás, amely nem tör át a lebenyhatáron, akkor lebeny-tüdőgyulladásról van szó. Ha pedig a gyulladás a tüdő kötőszövetes vázát érinti, intersticiális (szövetközti) tüdőgyulladásról beszélünk.
Ezt a megkülönböztetést azért fontos ismerni, mert bár a tüdőgyulladás tünetei hasonlóak lehetnek az egyes típusok esetében, a kezelési mód jelentősen eltérhet. Az időben történő diagnózis és a megfelelő kezelés kulcsfontosságú a gyorsabb gyógyulás és a súlyos szövődmények elkerülése érdekében.
A kivizsgálás és a kezelés lehetőségei
A pontos diagnózis felállításához és a helyes terápia kiválasztásához mielőbb tüdőgyógyász szakorvoshoz kell fordulni. „A tünetek sokszor egyéb felső légúti megbetegedésekre is utalhatnak, így első lépésként nagyon fontos elkülöníteni a hasonló tünetekkel járó kórképektől a tüdőgyulladást. Ehhez az orvosi kivizsgáláson túl szükség van mellkasröntgenre és laborvizsgálatokra is” – hangsúlyozza dr. Hidvégi Edit.
Ha kiderül, hogy valóban tüdőgyulladás a diagnózis, a kezelés elsősorban attól függ, hogy mennyire súlyosak a tünetek, illetve milyen kórokozó okozta a tüdőgyulladást. A gyakori tévhitekkel szemben antibiotikumokra csak bakteriális fertőzések esetén van szükség, ha vírus okozta a betegséget, akkor antivirális gyógyszerek segítenek. Minden esetben fontos viszont a megfelelő folyadékpótlás, kezdeti ágynyugalom, valamint szükséges a tünetek kezelése is. A teljes gyógyulás több hétig tartó folyamat, amely annál hosszabb lehet, minél idősebb vagy sérülékenyebb a páciens. A panaszok megszűnését követően még több hetet vehet igénybe, míg a röntgenelváltozások is visszahúzódnak. Ráadásul még a megfelelő terápia és kezelés alkalmazása ellenére is előfordul, hogy néha tüdőgyulladás maradványai maradnak a tüdőben.
Örömtől az éhségig: tudod, mit csinálnak a hormonjaid? – kvíz
Legjobban: