Hogyan diagnosztizálják az asztmát?

Asztmásnak lenni - már-már életforma, hiszen többnyire tartósan kell együtt élni vele. A lehető legjobb életminőséghez fontos, hogy a beteg együttműködjön pulmonológus orvosával, háziorvosával a rendelőbe való első belépéstől kezdve.

Vizsgálatok

Az együttműködés első lépcsője a mind teljesebb kivizsgálás. A kórelőzmény felvétele, valamint a fizikális vizsgálat után a beteg állapotától függően különböző vizsgálatok történnek (mellkasröntgen felvétel, labor- és fül-orr-gégészeti szakvizsgálat). Amennyiben az előzőek alapján asztma bronchiale gyanúja áll fenn, légzésfunkciós, valamint allergológiai vizsgálat - Prick-teszt készül. A légzésfunkció 6-7 éves kortól végezhető, és teljesen fájdalommentes. Az eredmény nemtől, kortól, testsúlytól, testmagasságtól függő.

Légzésfunkció vizsgálat

A légzésfunkció vizsgálat számítógépes spirométerrel történik. Az adatok (név, születési idő, testsúly, testmagasság) bevitele után következik a mérés. A beteg sterilizálható vagy eldobható szájrészt - csutorát - vesz a szájába, és jól rázárja az ajkát. Az orrot eközben csipesz zárja le. Az asszisztens röviden tájékoztatja a beteget a teendőkről, és a vizsgálat alatt is szóval segíti őt. Elsőként a beteg 3-4 nyugodt be- és kilégzést végez. A következő belégzést követően teljesen kifújja a levegőt, majd visszaszívja addig, amíg csak bírja. Ilyenkor a ki- és belégzés mélységén és nem a sebességén van a hangsúly. Ezt nevezzük a belégzési vitálkapacitás mérésnek. A vizsgálat második részében teljesen más technikát kell alkalmazni. Az orrot itt is csipesz zárja le. A beteg vesz egy nagy levegőt, amekkorát csak tud, ezután beveszi a szájába a csutorát, rázárja az ajkát és egy gyors kilégzéssel megpróbálja maximálisan kifújni a levegőt, majd visszaszívni. Ezután kiveheti a szájából a csutorát és leveheti az orrcsipeszt. Ezt nevezzük forszírozott vitálkapacitás mérésnek.

A légzésfunkciós vizsgálat során az asszisztensnek el kell érnie, hogy a beteg az erőltetett ki- és belégzést gyorsan és maximális erőkifejtéssel végezze. Legalább három kilégzési manővert érdemes elvégezni és ezek közül a legjobb értéket kell figyelembe venni. A nem reális értékek származhatnak a beteg együttműködő képességének hiányából.

A kapott vizsgálati eredményt az orvos véleményezi.

Ha a beteg légzésfunkciója normál értéket mutat, esetenként provokációs, terheléses vizsgálat szükséges. A terheléses vizsgálat során normál alap-légzésfunkció után 6 perc futás, majd légzésfunkció ellenőrzés következik. Ha a légzésfunkciós lelet hörgőgörcsre utal, a betegnek hörgőtágítóra van szüksége. Ennek beadása után 15 perc múlva újra légzésfunkciós vizsgálat következik.

Új diagnosztikai lehetőség: a kilégzett nitrogén-monoxid mérése

Asztmás betegeknél a kilégzett nitrogén-monoxid koncentrációja az egészségeseknél mért értékeknek akár a többszöröse is lehet, míg más légúti megbetegedésekben ez az emelkedés alig, vagy egyáltalán nem tapasztalható. Ezért az asztma diagnózisának felállításához a vizsgálat jól felhasználható, sőt, angol szakorvosok azt tapasztalták, hogy a kilégzett nitrogén-monoxid koncentrációjának mérése érzékenyebben követi a beteg állapotának változását, mint az eddig használt, hagyományos diagnosztikus vizsgálatok. Az asztmás betegek vizsgálatánál eddig a légzésfunkció, a csúcsáramlásmérés, légúti provokációs vizsgálatok, ritkábban a hörgőtükrözés és a köpet, vagy a hörgőváladék szövettani vizsgálata segíthette a diagnózis felállítását. Ezek között azonban vannak gyerekeknél nehezen alkalmazható, invazív eljárások is, és a beteg állapotában bekövetkezett változások napi monitorozására nem bizonyultak igazán alkalmasnak.

Ezzel szemben mivel a kilégzett nitrogén-monoxid koncentrációja asztmás betegeknél, természetes allergén-expozíció esetén nő, tükrözi az asztma (vagyis e speciális légúti gyulladás) intenzitását. Ezt igazolja az is, hogy a légúti gyulladást csökkentő kezelések hatására a kilégzett nitrogén-monoxid koncentrációja csökken. A mérés ezért alkalmas lehet a gyulladáscsökkentő kezelés hatékonyságának, valamint a beteg kezelési együttműködésének az ellenőrzésére. Jelezheti azt is, hogy asztmás roham közeledik. A számítógépes műszer segítségével bármikor, bármennyiszer elvégezhető a mérés, a betegnek semmilyen kényelmetlenséget nem okoz. Természetesen a hagyományos vizsgálati módszerek egyike sem vált feleslegessé, de ez a mérés a legújabb ismereteink szerint jobban korrelál a beteg állapotával, így óriási segítség a gyulladásos folyamat kontrollálásában, az azt nyomon követő kezelés kialakításában.

Allergiapróba

A diagnózis és terápia szempontjából alapvető jelentőségű a betegség allergiás hátterének feltárása, mely leggyakrabban allergiapróbával ítélhető meg.

Az allergiapróba abban az esetben végezhető el, ha a beteg legalább egy hete nem szed allergia elleni gyógyszert, nincs bőrkiütése, ödémája, és nem lázas. A vizsgálat napján az alkarja ne legyen bekenve testápolóval, naptejjel, gyógyszertári krémekkel, mert így a vizsgálat nehezen kivitelezhetővé válik.

Egy-egy csepp allergén oldatot cseppentenek a bőrre, általában az alkar hajlító oldalán. Célszerű az egyes cseppek között 2-3 cm távolságot tartani, a csuklótól és a könyökhajlattól legalább 5 cm távolságra elhelyezni az allergéncseppeket, majd tűvel vagy erre előállított prick-lándzsával megkarcolni a bőr felszínét, és a cseppeket tollal megjelölni. A teszteléssel igen csekély mennyiségű allergén jut be a bőrbe, így a vizsgálat következtében fellépő anaphylaxiás reakció esélye igen csekély. A teszt gyors és gyakorlatilag fájdalommentes. Az alkart célszerű vízszintesen tartani, nehogy az allergének összefolyjanak. A cseppekhez hozzányúlni, megvakarni nem szabad! A vizsgálat elvégzése után 15'-20 percet kell várakozni. Az idő letelte után következik az értékelés. A teszt megfelelő értékeléséhez negatív és pozitív kontrollra van szükség. Negatív kontrollként az allergén oldószerét használják. Amennyiben erre is pozitív válasz jön létre, a teszt nem értékelhető. A pozitív kontroll a hisztamin, a bőr normális reaktivitását jelzi. Pozitív eredmény esetében az allergéncseppek helyén duzzanat és bőrpír jelenik meg. Ennek nagysága milliméterben mérhető.

A leggyakoribb légúti allergiát okozó allergének közül egész évben hatók a házipor-atka, a penészgombák, a madártoll, a kutya- és macskaszőr, szezonálisak pedig a különböző pollenek: fák, füvek, gabonapollen, nyári gyomok, lándzsás útifű, feketeüröm, parlagfű, virágkeverék. A vizsgálatok végeztével szóbeli és írásbeli tájékoztatást kap a beteg, illetve gyermek esetében a szülő, mind az eredményekről mind pedig a szükséges további tennivalókkal kapcsolatosan. A tájékoztatók segítenek abban, hogyan és mit lehet tenni az allergének elkerülése érdekében.

)
Sebkezelési rutin (X)

Frontérzékeny? Vírus stresszes?

Gyors segítség a szakértőtől!
Személyre szóló, gyógyszer nélküli gyógymódok az Európai Unió és a Magyar Állam támogatásával!
Headache illustration
Fronthatás: Nincs front
Maximum: +18, +29 °C
Minimum: +7, +12 °C

Hazánkban kedden délelőtt nyugat felől csökken a felhőzet, de keleten elszórtan záporok kialakulása várható. Délután tovább szakadozik, csökken a felhőzet, hosszabb-rövidebb időre kisüt a nap. A szél napközben élénk északkeleti lesz. Hajnalban 7, 12 fok várható. A hőmérséklet csúcsértéke 18, 29 fok között alakul. Késő este 11, 18 fok lesz. Kedden ugyan markáns front nem érkezik, a körülmények viszont kettősfront jellegű légköri helyzethez hasonlítanak. Felerősödhetnek a keringési és vérnyomáspanaszok, nyugaton migrén, keleten görcsös fejfájás jelentkezhet. Többen alvásproblémákkal küzdhetnek, a szabadban ingadozó hő- és komfortérzettel érdemes számolni. Gyakori lehet az ingerlékenység is. A légszennyezettség alacsony, kissé növekszik. A porkoncentráció közepes, alig változik. A légnyomás gyengén emelkedik.

Egészséget befolyásoló hatások:

Magas pollenkoncentráció