- A szteroid tartalmú szerektől általában tart a közvélemény. Mi a helyzet az asztma terápiában használt inhalációs szteroidokkal? Ezeknek lehetnek-e káros mellékhatásaik, esetleg kiválthatóak-e más készítményekkel?
- Az inhalációs szteroidok a leghatásosabb gyulladáscsökkentők, az asztma kezelésének alapját képezik, ezért nem helyettesíthetőek. Sok a tévhit a szteroidokkal kapcsolatban; tisztáznunk kell, hogy nem mindegy, ezeket a szereket hogyan visszük be a szervezetbe. A tabletták és intravénás készítmények többszöri rendszeres használta valóban káros lehet: okozhatnak cukorbetegséget, gyomorfekélyt, gyerekek esetében akár növekedési rendellenességet. Inhalációs formában viszont - belégzéssel a tüdőbe -, ahogy az asztmásoknak használniuk kell, illetve szénanáthások esetén spray formájában az orrba juttatott szteroidok veszélytelenek, hiszen lokális hatást fejtenek ki. Minimális mellékhatásuk is lokális lehet, okozhat például rekedtséget vagy szájgombásodást, amit azonban a gyógyszer használata után alapos szájöblítéssel, gargarizálással megelőzhetünk. Tehát bátran kijelenthetjük, hogy az asztma kezelésében használt terápiás dózisú inhalációs szteroidok biztonságos készítmények, amit nem csak a tapasztalat, hanem számos nemzetközi vizsgálat is alátámaszt.
- Ha egyszer az asztma kialakul, az végigkíséri az ember életét. Vannak kevésbé tünetes és tünetes periódusok, egy fertőzés vagy az allergia például fellobbanthatja az asztmás tüneteket . Ha a páciens csak ebben az időszakban használja a gyógyszerkészítményeket, akkor azok átmenetileg csökkentik ugyan a panaszokat, de ez nem elég. Állandó kezelésre van szükség, hiszen a gyulladáscsökkentésnek, a hörgőtágításnak folyamatosnak kell lenni. Ellenkező esetben súlyosbodik a beteg állapota, és a kitartás, azaz adherencia bizonyos mértéke alatt a gyógyszeres terápiától sem várhatunk megfelelő eredményt.
- Mennyi időnként ajánlatos az asztmásoknak kontroll vizsgálatra jelentkezniük tüdőgyógyászuknál?
- Félévente-évente minden érintettnek fel kell keresnie tüdőgyógyász szakorvosát, mert fontos az asztmakontroll ellenőrzése, és ez alapján az asztmaterápia beállítása, vagyis a gyógyszerdózis emelése vagy éppen csökkentése. A cél az lenne, hogy a páciensek asztmája teljesen kontrollált legyen, jelen pillanatban azonban eléggé szomorú a helyzet: a hazánkban élő 270 ezer asztmás felnőtt 48 százaléka csak részlegesen kontrollált vagy nem kontrollált. Az orvos rendszeres felkeresése egyébként azért is fontos, mert csak ez esetben válhatja ki 90 százalékos kedvezménnyel megvásárolható gyógyszereit az asztmás beteg.
