Évről évre egyre több a beteg, hiszen allergia gyerek- és felnőttkorban egyaránt jelentkezhet. Dr. Balogh Katalin allergológus, a Budai Allergiaközpont főorvosa arról beszélt, hogy mit tegyen, akinél idén merül fel először a gyanú, hogy tünetei hátterében pollenallergia állhat.
Csak idő kérdése?
Ha nem is mindenkinél jelentkeznek allergiás panaszok, de a tapasztalatok alapján egyre több a beteg. Jelenleg az országban minden harmadik ember érintett, tíz-húsz év múlva becslések szerint a lakosság fele allergiás lesz.
Miért éppen a parlagfű?
Egy köbméter levegőben 30 pollen szükséges ahhoz, hogy az allergiás tünetek kialakuljanak. Ehhez képest itthon már alacsony parlagfűpollen-koncentráció esetén is 400 darab pollen van egy köbméter levegőben, tehát a tüneteket kiváltó szint több mint tízszerese. Ha magas a pollenkoncentráció, akkor 700-800, de a parlagfűvel erősen szennyezett városokban akár az ezret is elérheti a köbméterenkénti pollenszám. Nem véletlen tehát, hogy ilyen sok parlagfű-allergiás él az országban, számszerűleg 1,5 millió vagy még több érintett is lehet. Akinek egy pici hajlama is van az allergiás betegségekre, olyan töménységben kapja a parlagfűpollent, hogy előbb-utóbb nagy valószínűséggel allergiássá is válik rá.
Milyen tünetekre figyeljünk?
A parlagfű-allergia szénanáthás tüneteket okoz. Ha huzamosabb ideje tüsszögés, orrfolyás, orrdugulás, orr- és szemviszketés, könnyezés jelentkezik, forduljunk allergológushoz.
Mi mutat az allergiateszt?
Általános tévhit, hogy allergiára utaló tünetek kapcsán az első lépés az allergiateszt elvégzése. Ilyenkor allergiaszezonban nem végeznek Prick-tesztet (bőrpróbát), csak vérvizsgálatra van lehetőség. Ennek során a vérben keringő allergének ellen termelt specifikus IgE antitestek szintjét mérik. Azonban legyen szó akár a bőrpróbáról, akár a vérvizsgálatról, a tesztek csak a szervezet szenzibilizációját jelzik, önmagukban nem igazolják és nem is zárják ki az allergiát. Az allergia diagnózisához a klinikai tüneteknek is összhangban kell lenniük a pozitív allergiateszttel. Pusztán a lelet alapján tehát senkiről sem jelenthető ki, hogy allergiás a parlagfűre, ahogy negatív lelettel sem állítható, hogy nem allergiás, miközben a tünetei egyértelműen arra utalnak.
Mi legyen az első lépés?
Felesleges kiadások és szükségtelen vizsgálatok helyett bízzuk szakemberre a diagnózist és a kezelés összeállítását. Az allergia kivizsgálásának első lépése a beteg részletes kikérdezése. Az anamnézis része a családi hajlam és a beteg környezetében előforduló allergének megismerése. Mikor, milyen tünetei jelentkeztek először, és azóta mit tapasztal, szedett-e, és ha igen, milyen gyógyszert a tüneteire.
Ki kell térni az egyéb meglévő betegségekre is. Ezt követően fül-orr-gégészeti vizsgálattal lehet közelebb jutni a diagnózishoz. Itt kiderülhet például, hogy a krónikus orrdugulást orrpolip okozza, vagy beigazolódhat az is, hogy az éjszakai köhögés hátsó garatfali csorgás következménye, ami a nem kezelt allergia miatt alakult ki. Ezt követően javasolt elvégezni az elérhető laborvizsgálatok közül azt, amelyik valóban szükséges a beteg számára a tünetei és a kivizsgálás függvényében, majd a laborleletet a tünetekkel összhangban értékelve elkészül a személyre szabott kezelési terv.
