Az allergiások észrevehetik, hogy a tüneteik korábban jelentkeznek, és tovább kitartanak az év folyamán, vagyis hosszabbodott az „allergiaszezon”. A globális felmelegedés ugyanis oda vezetett, hogy a meleg évszak nemcsak forróbb, mint egykor volt, hanem tovább is tart. Így aztán a pollent szóró növények tovább virulnak, az allergiások pedig még ősz közepe, vége fele is az orrukat fújják. De nemcsak a már meglévő tünetek erősödnek: az érintettek száma is nő, vagyis egyre több az allergiás megbetegedés. Vajon mi lettünk „gyengébbek”, vagy az allergének agresszívebbek? Esetleg egészen más okok állnak a háttérben?
Két és félmillió – nem kis szám, márpedig Magyarországon ennyi ember szenved valamilyen típusú allergiás megbetegedésben. Leggyakoribb a parlagfű-érzékenység, ennek pollenjére minden tizedik lakos reagál rosszul.
Valóban nő az allergiások száma, de jobban is felszínre kerülnek az esetek, ahogyan a diagnosztika fejlődik, hiszen az orvostudomány egyre jobban ismeri ezt a jelenséget. Az emberek is többet tudnak az immunrendszerük működéséről, és hamarabb orvoshoz mennek, ha tüneteket észlelnek. Ám nem önmagában ezért nőnek a számok. Allergológusok megerősítik, hogy korábban nem találkoztak ekkora esetszámmal, mint a legutóbbi években, ennek pedig környezeti és életmódbeli okai vannak. Az allergia kialakulásában ugyan genetikai tényezők is szerepet játszanak, ám az emberi genetika ilyen rövid átfutással nem változik, így ez a faktor kizárható.
Környezeti hatások, amik növelik az esetszámot:
- fokozódó légszennyezés
- túlzott antibiotikumhasználat
- adalékanyagok az élelmiszerekben és a kozmetikumokban
- kémiai mikroanyagok felszabadulása bútorokból, szőnyegekből
- légkondicionáló-használat
A diagnosztikának szüksége is volt fejlődésre, hiszen mivel úgynevezett multifaktoriális megbetegedésről van szó, nem egyszerű felderíteni a kiváltó okokat, vagyis azt, hogy ki milyen hatásokra allergiás pontosan.
Immunrendszerünk teljes szervezetünk működésére hatással van, így a környezeti hatásokra adott immunválasz is sokféle lehet. Testünkkel milliónyi mikroanyag érintkezik, és változatos az is, hogy szervezetünk melyik része reagál ezekre.
Így az allergia számos területen jelentkezhet (és a tünetek erősíthetik is egymást):
- bőrünkön
- nyálkahártyánkon
- légzőszervrendszerünkben
- emésztő szervrendszerünkben
Ennek megfelelően a tünetek is sokfélék lehetnek:
- köhögés, tüsszögés
- könnyezés
- bőrelváltozások
- puffadás, emésztési gondok…
A diagnosztika első lépése a klinikai kép felállítása. Az orvos kikérdezi a pácienst, majd végezhet fizikális vizsgálatot, bőrtesztet, de akár légzésfunkciókat is. Teljesen más a helyzet akkor, ha a tünetek egész évben elkísérik a pácienst, mint ha szezonális jellegűek (elsőre jó példa a por-, másodikra a pollenallergia). Ha a gyanú szerint sok minden hathat egyszerre, akkor a kombinált teszt a jó választás, ez ugyanis légúti és ételallergéneket is keres.
Érdemes tájékozódni a fogalmak között is, hiszen más és más kezelési módokat ajánl az orvos, ha klasszikus ételallergiáról van szó, mint ha étel-intoleranciáról – a kettő ugyanis nem ugyanaz. Ételintolerancia esetén ha keveset eszünk az adott ételből, az nem feltétlen okoz tüneteket, de egy komoly allergiásnak akár kis falat is elég például a mogyorós süteményből ahhoz, hogy baj legyen. Intoleranciatesztet viszont általában csak akkor javasolnak, ha a különféle ételallergiák lehetőségét már kizárták.
A felderítést bonyolítják a lehetséges keresztreakciók. Ez elképzelhető pollen-pollen, de pollen-étel verzióban is. Ilyenkor mondjuk egy pollenallergia ételallergénen keresztül képez tüneteket, vagyis nem is az adott alapanyagra vagyunk allergiásak, csupán a reakciót kiváltó komponens hasonlít arra a pollenszerkezetre, ami valójában allergizál. Vagyis a szervezet csupán „összetéveszti” ezeket a mikroanyagokat. Ilyenkor előfordul, hogy bár pollenallergiánk van, nem a légutaknál, hanem az emésztésünkben tapasztalunk zavarokat.
Amit magunk is megtehetünk a tünetek tompításáért:
- Kövessük a pollen- és frontjelentéseket!
- Kritikus hónapokban kevesebbet legyünk a szabadban.
- Mossunk gyakran hajat, tisztítsuk rendszeresen a textíliákat, porszívózzunk sokszor!
- Használhatunk légtisztító berendezést.
- Légkondicionálóból válasszunk HEPA-szűrőset!
