A legintenzívebb érzelmi kitöréseinket könnyek között éljük meg, legyen szó akár ünneplésről, nosztalgiázásról vagy egy szerettünk elvesztéséről. Bár szociális szerepe vitathatatlan, a könny legfontosabb funkciója mégis a szemünk védelme, tisztán tartása és táplálása.
A külvilágból érkező információk mintegy 80 százalékát a látásunkkal gyűjtjük össze, szemünknek tehát kiemelt szerepe van az életünkben. A szemgolyó többszörös védelmet élvez: egy csontokkal körbeölelt, zsírszövettel kibélelt üregben helyezkedik el, elölről a szemhéj takarhatja el, a bekerült szennyeződéseket pedig a könnymirigyek által termelt folyadék, a könny mossa le. Ha bármilyen idegen test vagy irritáló anyag kerül a kötőhártyára vagy a szaruhártyára, a mechanikai vagy kémiai inger hatására védelmi reflex útján azonnal több könny kezd termelődni. Ezt a reflexet kiválthatják a látóideg ingerei, például erős fény is.
A könnyek ezt tartalmazzák
A könny enyhén lúgos kémhatású, sós folyadék. Az oldott sók és ionok közül a legfontosabbak a nátrium és klorid, a sokkal nagyobb koncentrációjú mangán, kálium és a hidrokarbonát (HCO3-) ion. Bizonyos fehérjék - például albumin, lizozim, immunglobulinok - is megtalálhatóak benne, melyeknek a kórokozók elleni küzdelemben jut fontos szerep. Emellett a könnyekben a szemfelszín sejtjei számára fontos hormonok és növekedési faktorok is megtalálhatóak. A szaruhártya (cornea) könnyfilm-rétegének még egy fontos szerepe van: tükörsimává teszi a fénytörő felszínt, ami elengedhetetlen a látás élességéhez.
Az átlagos, a látás biztosításához szükséges könnytermelés 1-2 mikroliter/perc, azaz napi 1-3 ml. Hogyha azonban sírunk, ennek akár százszorosa is képződhet, és összetételük is változik annak függvényében, hogy milyen idegrendszeri jel indította el a könnyezés folyamatát. A könnytermelés fokozódásával némileg nő a benne lévő nátrium, illetve csökken a kálium mértéke.
