Mit kell tudni a szemszárazságról?
A könny folyamatosan nedvesen tartja a szem felszínét. Ez az antitesteket is tartalmazó sós folyadék védi a szemet a fertőzésektől. A könnyet a szem külső sarkának közelében található könnymirigyek termelik. Ha a könnymirigyek nem termelnek elegendő könnyet , akkor a szem fájdalmasan száraz lehet és károsodhat.
A szemszárazság tünetei
A könnyelválasztás csökkenéséről tanúskodó jelek gyakran csak több hónap után jelentkeznek. A betegek kétoldali szemgyulladásról, szemhéjak alatti homokszemek érzetéről, fényérzékenységről, fokozott pislogásáról, a kötőhártyák és a szempilla tövének kivörösödéséről, fájdalomról panaszkodnak. A szemhéj sarkában, a szem mindkét oldalán sűrű és nyúlós váladék gyűlik össze, és lehetetlenné válik a sírás.
A szemszárazság okai
A csökkent könnyelválasztás miatt bekövetkező szemszárazság lehet egyes gyógyszerek mellékhatása, a szemhéjak rossz záródásának következménye, vagy a Sjögren-tünetcsoport (leggyakrabban a szem és a száj nyálkahártyáinak kiszáradásával járó, idült gyulladásos betegség) másodlagos megnyilvánulása.
A szemszárazság kezelése
A könnytermelést serkentő készítmények mellett műkönnycseppek, pl. Oculotect fluid, napi többszöri alkalmazásával próbálnak segíteni a bajon. A műkönny összetétele közel áll a természetes könnyéhez, a viszkozitást és a szemgolyóval történő érintkezés tartamát növelő anyagokat is tartalmaz.
Mit kell tudni a kancsalságról (Strabismus)?
A kancsalság a szemgolyó elmozdulása vagy hibás beállítódása, aminek következtében a két szem nem képes párhuzamosan egy irányba tekinteni, és ugyanabban az időben a két szem nem ugyanarra a tárgyra néz.
A kancsalság tünetei
A kancsalság jellemzője, hogy az egyik szem látási tengelye rendellenesen elhajlik a másikéhoz képest: csak az egyik szem néz egyenesen előre, míg a másik elhajlik befelé (convergens vagy összetartó kancsalság), kifelé (divergens vagy széttartó kancsalság), vagy pedig felfelé.
A kancsalság okai
A kancsalság általában már a gyermekkorban kialakul, a két szem egy irányba tekintését vezérlő szerv rendellenességére utal. Normális esetben a mindkét szemben leképeződött kép eggyé olvad össze. Kancsalság esetén az elhajló szem által kidolgozott képet az agy törli, mivel az kevésbé jó minőségű. A gyermeknek nincs kettős látása , de a kancsal szem látása nem fejlődik, ezért kancsal látásgyengülés (ambliopia), vagyis a kancsal szem látásélességének csökkenése alakul ki.
Kancsalság felnőttkorban is kialakulhat, és kettős látást (diplopia) eredményez. A felnőttkori kancsalság az agy, az idegek vagy a szem mozgató izmait érintő különböző betegségek következtében alakul ki ( cukorbetegség , hiperthireózis - pajzsmirigy fokozott működésével járó állapot, agyér-megbetegedés, agydaganat vagy plakkos érelmeszesedés).
A kancsalság kezelése
Gyermekkorban a kezelést a lehető leggyorsabban meg kell kezdeni, hogy megmentsék az elhajló szem látását. Ilyenkor eltakarják az egészséges szemet, hogy a másikat képalkotásra késztessék, s ezáltal fejlesszék összeköttetését az aggyal. A nyolcadik életév táján korrekciós beavatkozásra lehet szükség.
Mit kell tudni a szüntelen könnyezésről?
A könnyezés általában hétköznapi jelenség, és annak a következménye, hogy a szaruhártya előtt összegyűlnek a könnycseppek. A könnyezést legtöbbször orrfolyás is kíséri. Ennek az önmagában még nem kóros jelenségnek az állandósulása szinte elviselhetetlen. Jellemző kísérője a szemhéjakat és a kötőszöveteket érintő, egyidejűleg kialakuló gyulladás vagy fertőzés.
A szüntelen könnyezés okai
A könnyezés legtöbbször jóindulatú betegség következménye, néha azonban súlyos szembetegségről árulkodik, ezért soha sem szabad elhanyagolni. A könnyezés lehet túlzott könnytermelés következménye, de a könnyelvezetés zavaráról is tanúskodhat.
A túlzott könnytermelés hátterében állhat látószervi, kötőszöveti gyulladás, vírusos vagy bakteriális eredetű szaruhártya-betegség, a szembe került idegen test vagy a rendellenes helyzetű szempillák által okozott sérülés. Más, súlyosabb látószervi betegségek is járhatnak könnyezéssel látáskárosodás kíséretében (például zöldhályog, más néven glaukóma ).
A fogfájás, az orr, az arc vagy a homloküreg betegségei csak ritkán váltanak ki könnyezést. A könnyelvezetés zavara a könnyvezetékeken keletkezett akadálynak (például sérülés után kialakult sebhely) és különösen a könnytömlő, más néven könnyzacskó gyulladásának (dakriocisztitisz) tulajdonítható. Idősebbeknél leginkább a könnyvezetékek meszesedése, a könnytömlő gyulladása vagy a könnycsatorna eldugulása váltja ki a tünetet.
A szüntelen könnyezés kezelése
Ha a könnyezés a túlzott mértékű könnytermelésből ered, a kiváltó ok kiküszöbölésével a tünet is megszűnik. Ha viszont a könnyelvezetés zavaraival függ össze, a gyógyító intézkedések (a könnycsatorna átmosása vagy szondázása, esetenként akár sebészeti beavatkozás) célja az, hogy helyreállítsák az eredeti, egészséges állapotot. Például, ha a fertőzést a könnyzacskó gyulladása okozza, akkor szájon át vagy intravénásan adott antibiotikumokkal kezelik. Segíthet a gyakran cserélgetett meleg borogatás is. Súlyos esetben sebészeti beavatkozásra is sor kerülhet.
