Kancsalságról akkor beszélhetünk, ha a két szem éleslátáshelye nem ugyanarra a pontra irányul a térben, ezért zavart szenved a kétszemes látás. A probléma általában látványos, időnként azonban szabad szemmel alig érzékelhető az eltérés - idézi a semmelweis.hu a szakembert. A kancsalság leggyakoribb típusát fénytörési hiba okozza, de ritka esetben súlyosabb megbetegedés miatt alakul ki, így a többi között fertőzés okozta érhártya- és látóhártya-gyulladás, üvegtesti vérzés vagy gyulladás, esetleg veleszületett szürke hályog vagy daganat következtében.
Tévhit, hogy a kancsalság idővel kinőhető, ráadásul - sok egyéb más betegséghez hasonlóan - itt is a prevenció a legfontosabb. A gyermek látórendszere a születést követően 3 éves korig fejlődik a legnagyobb ütemben, ezért még óvodáskor előtt meg kell kezdeni a probléma feltárását és kezelését. Magyarországon a kötelező státuszvizsgálatok során a védőnők és a házi gyermekorvosok is szűrik a kancsalságot, de a gyerekek korából és a kooperáció hiányából adódóan nem mindig sikerül tökéletesen elvégezni a vizsgálatokat. Dr. Knézy Krisztina szerint a szűrésektől függetlenül érdemes időről időre játékosan megnézni, hogy a gyermek lát-e mindkét szemére. "Kukucsjáték keretében takarjuk el a gyerek egyik szemét, és ellenőrizzük, hogy mennyit lát. Ha a gyermek nem jól felel, esetleg nagyon elkezd tiltakozni, akkor elképzelhető, hogy nem lát jól a másik szemével, ezért kellemetlen számára a jó szem eltakarása" - mutatott rá a szemész.
A kancsalság okai
A kancsalság a gyermekek 5-6 százalékát érinti. Leggyakrabban 2,5-5 éves kor között a gyermek átlagosnál kisebb szemgolyójában keletkező fénytörési hiba miatt jelentkezik, 3-5 pluszos dioptriánál már a legnagyobb eséllyel kialakul, valamint számolni kell a családi halmozódással. A kancsalság másik, veleszületett formája 0-6 hónapos kor között jelentkezik, és elsősorban a szemizmok fejlődési eltérése áll a háttérben. Ilyenkor a szemizmok nem tudják tökéletesen párhuzamosan tartani a szemeket, ezért problémák jelentkeznek a kétszemes látásban, és kialakul a kancsalság. Ennél a típusnál a hajlam sokkal ritkábban öröklődik.
Bár a kancsalság a gyerekek kiváló alkalmazkodóképességének köszönhetően meglehetősen tünetszegény (a szem és az agy korrekciójának köszönhetően nem érzékelik a látásproblémát), a következmények súlyosak lehetnek . Kétszemes látás hiányában zavart szenvedhet a térlátás, de ami ennél sokkal rosszabb, hogy a kancsalító szemet az agy tartósan kikapcsolhatja, így nem tanul meg látni, vagyis a gyermek tompalátó marad az érintett szemére. A tompalátás pedig a későbbiekben bizonyos munkakörök elvégzésében, de akár a jogosítvány megszerzésében is akadályt jelenthet.
Hogyan kezelhető a panasz?
Dr. Knézy Krisztina elmondta, a Szemészeti Klinika ortoptika és gyermekszemészeti rendelésén kezelt gyerekek fele kancsalsággal küzd. A vizsgálatok során első lépésként a mélyben meghúzódó szembetegségek meglétét ellenőrzik, majd ha ilyet nem találnak, a fénytörési hiba mértékét mérik fel, és szemüveget írnak a gyermeknek. Végül ha fennáll a tompalátóság kockázata, akkor a gyermek jó szemét meghatározott ideig letapaszolják, hogy a rosszabb szemet látásra kényszerítsék. Amennyiben a fénytörési hiba korrigálásával a kancsalság nem javul, műtétet kell elvégezni.
Ugyan a későbbiekben is érdemes szakembert felkeresni, a tompalátás 6-8 éves kor felett már csak minimálisan javítható. A klinika szakrendelésén ennek ellenére mindennap megfordulnak felnőttek is, hiszen a kancsalságnak pszichés vetülete is van, amelyet szintén kezelni szükséges. Sokan tapasztalják, hogy a párkeresésben, munkavállalásban akadályozza őket a problémájuk, ezért a felnőttkorban végzett kozmetikai, esztétikai jellegű korrekciós műtét legalább annyira fontos beavatkozás, mint a gyermekkorban előirányzott látáshelyreállító műtétek.
