Krónikus panaszok

Magyarországon a szív- és érrendszeri megbetegedések vezetik a halálozási okok listáját: évente közel hetvenezer ember, egy közepes nagyságú város teljes lakossága esik áldozatául.

Fáj-e a szív? Mit jelez, mire kell felfigyelni?

A nyugati civilizáció leggyakoribb szívbetegségének, a koszorúér-elzáródásnak a kialakulásáról, tüneteiről, kockázati tényezőiről és műtéti megoldásáról nem lehet eleget beszélni!

Mondhatjuk-e, hogy a véradók egészségesebbek az átlagnál? Igen, de nem csak azért, mert a véradás feltétele a megfelelő egészségi állapot. A véradás élettani hatása is kedvező.

Az Országos Alapellátási Intézet reprezentatív felmérést végzett a magyar lakosság körében a szív- és érrendszeri betegségek rizikófaktoraink megjelenési arányáról. A közel ötvenezer személyen elvégzett felmérés eredménye megdöbbentő lett.

A felgyorsult élet, a rossz táplálkozási szokások, az elhízás, a mozgáshiány, z ülő életmód, a dohányzás a szívbetegségek kialakulásához vezethetnek. Az életkilátásokat jelentősen rontja, ha a beteg a szívrohammal késve érkezik a kórházba.

A magas vérnyomás (hipertónia) egyike a legelterjedtebb népbetegségeknek, hiszen a felnőtt lakosság 20-25%-át érinti. Úgy is szokták hívni ezt a betegséget, hogy "csendes gyilkos", mert sokáig nem okoz tüneteket.

Bár az érelmeszesedés és komplikációi, elsősorban a szív- és érrendszeri megbetegedések okozta halálozás 1994-től bizonyos mértékben csökkent, sajnos még mindig vezető halálokként szerepelnek.

A várandósság alatti diabétesz meghatározása nem zárja ki annak lehetőségét sem, hogy a szénhidrát anyagcsere-zavar már korábban is fennállt, de nem ismerték fel, független attól, hogy igényel-e inzulinkezelést és fennáll-e a várandósságot követően.

A várandósság alatti diabétesz a cukorbetegségnek egy olyan formája, amely a terhesség során kezdődik vagy annak kapcsán fedezik fel. Valójában különböző súlyosságú, magas vércukorszinttel együtt járó szénhidrátanyagcsere-zavarról van szó.

2003. novemberében lezárult Magyarország eddigi legnagyobb, közel 50.000 beteget érintő reprezentatív orvosi felmérése. Eddig csak becslésekre, nemzetközi adatokra hivatkozhattunk, mostantól viszont valós adatokkal és tényekkel lehet és kell számolni.

A vizeletben levő fehérjék kimutatásával felismerhető és korai stádiumban kezelhető a cukorbetegség okozta vesekárosodás.

Akár a munkahelyen, akár az utcán, de otthon és a közlekedésben is gyakran kerülhetünk olyan helyzetbe, amikor segíteni kell.

A hajszálerek néhány mikrométer átmérőjű csövecskék, mindössze egyetlen vékony sejtréteg, az endotélsejtek rétege alkotja. A felnőtt ember szervezetében másfél kilogrammnyi van belőlük, összességében egy teniszpályányi felületet lehetne beborítani velük.

A 2-es típusú diabéteszt napjainkban jogosan tartjuk valójában kardiológiai betegségnek. A betegek életkilátásait meghatározó módon a szív- és érrendszeri szövődmények határozzák meg...

Minden nyáron megnő az utazási kedv. Egy-egy hosszú út alkalmával lábaink órákig passzívan várják, hogy újra útra kelhessenek, és ez idő alatt fokozottabban ki vannak téve a trombózisveszélynek.

A visszérbetegség gyakori állapot. Kialakulásának pontos oka nem ismert.

Azok, akiket foglalkozásuk hosszú ideig ülésre kényszerít, könnyen kapnak visszérgyulladást...

Az alacsony vércukorszintnek az autóvezetésre gyakorolt hatása kevésbé ismert az autóvezetők körében. Egy közelmúltban végzett kutatás szerint a cukor javítja a vezetési képességet. Mi van akkor, ha a vércukor lecsökken?

Nemzetközi kutatások is megerősítették azt a gyanút, hogy a szervezetben lappangó gyulladásos folyamatok a kóros koleszterinszinthez hasonló mértékben veszélyeztetik ereinket, és komolyan közrejátszanak az infarktus és agyvérzés létrejöttében.

Magyarországon 20-25.000 ember halálát okozza évente a hirtelen szívmegállás. Sokan megmenthetők (volnának) egy olyan készülékkel, amelyet nem szigorúan csak orvosok használhatnak.

Mi az, amit mindenkinek érdemes tudnia a vérnyomásról, a mérésről, a kapott értékekről?