A kialakuló szívinfarktus további életkilátásainak javításában igen fontos a panaszok jelentkezése utáni első hat óra. Az első hat órában ugyanis még lehetőség van olyan beavatkozásra, amivel megakadályozható, hogy jelentős szívizom-károsodás alakuljon ki, sőt helyreállítható az elzáródott ér keringése is. Ezt az ér katéteren át történő tágításával, szükség esetén az ér falát kifeszítő kis üreges henger, csövecske, úgynevezett stent beültetésével érjük el. Mindez azonban csak a panasz kezdetét követő hat órán belül végezhető el! Ezután ugyanis olyan károsodások érik a szívizmot, ami lehetetlenné teszi a beavatkozást.
Láthatjuk, hogy rajtunk, esetleges szenvedő alanyokon sok múlik nem csak a betegség megelőzése terén, ám helyes magatartással a betegség kimenetelét is jótékonyan befolyásolhatjuk. Ahhoz, hogy pontosan tudjuk, mit kell tennünk, ismernünk kell a betegség kialakulásának okai mellett azt is, hogy milyen tüneteknél kell haladéktalanul az orvos segítségét kérnünk.
Életünk során, a kor előrehaladtával az erek falában zsíranyagok rakódnak le az artériafal piciny sérülései mentén. Ezek a lerakódások erősen tapadnak az ér falához, és lassan növekszenek. Idővel más anyagok is rárakódnak, mint például a kalcium, s így a verőerek fala megkeményedik, "elmeszesedik". Az érelmeszesedés e folyamata az első lépcsőfok a szívinfarktus kialakulásához.
A stressz, a túl zsíros táplálkozás, az elhízás, a cukorbetegség, a magas vérnyomás, az ülő életmód, a rendszertelen életvitel mellett az öregedés során élettanilag is fellépő érelmeszesedés felgyorsul, s előbb-utóbb az ér belső falára felrakódó mész oly mértékben szűkíti be az ér nyílását, hogy az oxigén- és tápanyagdús vér már nem tud akadálytalanul eljutni az általa ellátott szövetekhez, melyek a vérellátás megakadása miatt elhalnak. A szövetelhalás latin kifejezője az infarktus.
Mielőtt azonban ez bekövetkezne, már jelez a szervezet, hogy baj van. Az érszűkület területén, amikor nyugalomban még elegendő a véráramlás, de a fizikai terhelésre már nem, a fizikai munka hatására mellkasi fájdalom lép fel. Például lépcsőn járáskor meg kell állni, mert nyomó, szorító fájdalom jelentkezik a mellkasban, és sokszor a légvétel is megnehezül. Ez a tünet koszorúér-szűkület jele lehet. Felléphetnek e tünetek bármilyen fizikai megterheléskor, így futáskor, vagy erőteljesebb fizikai munka végzése alatt. Ha az ér szűkülete tovább fokozódik, a véráramlás már kisebb megterhelésre, majd később nyugalomban sem kielégítő. Ilyenkor egy-két lépés megtételekor, de pihenéskor is jelentkezhet mellkasi fájdalom. A nyugalmi fájdalmak, orvosi nyelven anginák felléptére kiváltképp alkalmasak a hajnali órák, mert a koszorúserek átáramlása ilyenkor a leglassabb. Talán sokunk hallott már arról, hogy a beteg hajnalban mellkasi fájdalomra ébred, verejtékezik, fullad. Nem árt tudni, hogy hajnalban sokszor alakul ki szívelégtelenség, szívinfarktus.
A megelőzés módjai
Talán elcsépeltnek tűnik, de a statisztikákat szemlélve nem lehet eléggé hangsúlyozni az egészséges életvitel fontosságát. A dohányzás abbahagyása, a zsíros ételek kerülése, az ideális testsúlyra törekvés, a megfelelő testmozgás, a kiegyensúlyozott élet mind-mind távolabb visz bennünket e rettegett kórtól.
A betegség kialakulásának fontos rizikótényezője még a magas koleszterinszint, a cukorbetegség, a köszvény, a magas vérnyomás betegség. Ezt kivédendő, ellenőriztessük évente a szérumkoleszterin-, triglicerid-, húgysavszintünket, a vércukrot, a vérnyomást. Kis odafigyeléssel, szemléletváltással mindez könnyen megvalósítható. Ha napi időbeosztásunkat ésszerűen alakítjuk ki, belefér egy kis mozgás, az elegendő pihenés, a megfelelő táplálkozás. Okos időbeosztással mindenre jut idő, s a felesleges stressztől is megkímélhetjük magunkat.
Ha a tünetek már jelentkeznek.
A legkisebb, gyanús panasz esetén keressük fel orvosunkat. Terhelésre jelentkező mellkasi nyomó-szorító fájdalom, esetenként ezt kísérő verejtékezés, nehézlégzés világíthat rá koszorúér-betegségre. Ilyenkor fontos a részletes kardiológiai átvizsgálás. Ma már a lehetőségek széles skálájával rendelkezik az orvostudomány a koszorúér-betegségek diagnosztizálására. Koronária-betegség gyanúja esetén, negatív nyugalmi EKG-vizsgálatkor fontos elvégezni a terheléses EKG-vizsgálatot, az egyéb kiegészítő vizsgálatokkal együtt. Fontos tudni azt, hogy egy nyugalmi EKG-vizsgálattal a koszorúér-betegséget kizárni nem lehet. Az időben feltárt baj még orvosolható, s így az infarktus számos esetben megelőzhető.
Nagyon fontos, hogy hirtelen fellépő, akár a mellkas bal oldalán, akár a szegycsont mögött, vagy gyomortájékon jelentkező szorító, és/vagy nyomó, legalább 10 percig tartó fájdalom, verejtékezés, nehézlégzés, esetleg halálfélelem jelentkezésekor haladéktalanul hívjunk orvost, mentőt. Csak azonnali EKG-vizsgálat döntheti el azt, hogy szükség van-e azonnali beavatkozásra vagy sem.
Az EKG-görbén típusos elváltozással bíró, a panaszok első megjelenésétől számított 6 órán belüli szívinfarktusos betegek részére működik olyan akut ügyeleti rendszer, ami biztosítja minden ilyen beteg számára az azonnal beavatkozás lehetőségét. A sikerhez azonban szükséges, hogy már az első panaszokat komolyan véve, haladéktalanul forduljunk orvoshoz. Ne várjunk addig, amíg a baj már csak gyógyszerekkel befolyásolható, hiszen az elzáródott érben a keringés akkor már nem állítható vissza, ha az általa ellátott szívizom végérvényesen elhalt. XI.évf./4.sz.
