Csendben lerakódik az érfalakon, az erek közben vesztenek rugalmasságukból, az érelmeszesedés kockázata pedig növekszik, és rosszabb esetben egyenes út vezet a stroke-hoz és a szívrohamhoz. Hogy miről van szó? A szervezetünkben is megtalálható szerves vegyületről, a koleszterinről, mely ugyan nélkülözhetetlen számunkra, ám ha jelenléte az egészséges mértéket meghaladja, komoly kockázatokkal kell számolnunk. Így a vérzsír szinten tartása szempontjából sem lehet elégszer hangsúlyozni a prevenció fontosságát.
Mi fán terem a koleszterin?
Kétféle koleszterin létezik. A HDL, az ún. "jó koleszterin", és a "rossz", az LDL-koleszterin. Ez utóbbi elősegíti, hogy a koleszterin a szövetekből a vérkeringésbe kerüljön, a HDL pedig ezzel szemben eltávolítja a felesleget, ami a májba kerülve lebomlik. Ezért a HDL-koleszterinből jó, ha minél több van, mivel rizikócsökkentő hatású, míg az LDL-koleszterint egy bizonyos határ alá igyekszünk szorítani. Koleszterinszintünk 70-80 százalékát a szervezet állítja elő, a maradék 20-30 százalékot pedig táplálékainkkal visszük be.
(T)együnk ellene, előzzük meg!
Az érbetegségek megelőzése szempontjából van néhány tényező, melyekkel szemben szinte tehetetlenek vagyunk. Az erek öregedése visszafordíthatatlan, és a bennünket körülvevő környezeti ártalmakat is nehezen zárjuk ki életünkből. Az étkezésünkért és az egészséges életvitelért azonban teljes mértékben mi magunk vagyunk a felelősek, így a koleszterin-bevitel csökkentésével, a rendszeres testmozgással és a káros szenvedélyek mellőzésével ereink egészségéért is tehetünk.
Mivel a zsírban gazdag étkezés megnöveli a vérzsírszintet is, kerüljük a zsíros ételeket, illetve mérsékelt mennyiségben fogyasszunk húsféléket, felvágottakat , zsíros tejet és tejterméket, tojásos ételeket és édességet. Mindenféle élelmiszerből igyekezzük a soványabb fajtájút választani (pl. oldalas helyett karajt), állati zsiradék helyett használjunk növényit (vaj helyett margarint, zsír helyett olajat), és kerüljük a belsőségeket (pacal, sertésvelő, liba-, borjú-, sertés-, marha- és csirkemáj). Együnk több halfélét és szárnyasokat! Főzés során használjunk minél kevesebb zsiradékot, illetve pároljunk gyakrabban!
A gyümölcs- és zöldségfogyasztásnak szinte nincs korlátja akkor sem, ha a magas koleszterinszint megelőzéséről van szó: ezekből együnk napi ötször, teljes kiőrlésű gabonafélékkel kombinálva, akár barna pékáruk, akár müzli, gabonapelyhek formájában. A vízben oldódó élelmi rostok előnyösen befolyásolják a szénhidrát-anyagcserét, hiszen jelenlétükben a zsírok és a szénhidrátok kisebb része szívódik csak fel a tápcsatornából.
A telítetlen zsírsavak fogyasztása is megfelelő szinten tartja a koleszterint, és fogyasztásukkal jelentősen mérsékelni lehet az érelmeszesedés kockázatát is. A többszörösen telítetlen zsírsavak nagy mennyiségben találhatók meg például a szójababolajban, a napraforgóolajban és az olajos magvakban is.
A káros szenvedélyek közül a dohányzás elhagyásával és az alkoholfogyasztás mérséklésével tehetjük a legtöbbet a megfelelő koleszterinszintért. Ne feledjük a rendszeres testmozgást sem! Heti 3-4 órás fizikai aktivitás már segíthet egészségesen tartani az ereket, legyen szó akár hosszú sétákról, lassú kocogásról vagy heti két aerobikóráról.
Egy vérvétel, nem több
A megelőzéshez szorosan hozzátartozik az is, hogy tisztában vagyunk saját koleszterinszintünkkel. Nézessük meg ezt az értéket is, ha a laborvizsgálat esedékes, amennyiben az utóbbi egy évben nem tettük volna! Ha családunkban előfordult már szív- és érrendszeri megbetegedés, magasabb vérzsírérték, akkor gyakoribb mérés indokolt, akárcsak szívbetegség esetén. Ha az eredmények rendben vannak, elég egy-másfél évente kérnünk a vizsgálatot, örökölhető hiperkoleszterinémia esetén azonban fokozott odafigyelés szükséges!
