Az antibiotikumok széles körű elterjedéséig rettegett betegség volt a kiütéses tífusz, melynek kórokozója egy baktérium - ez az ún. sejtparazita a ruhatetű és a fejtetű közvetítésével terjed át egyik emberről a másikra. A tífusz a középkor óta a hadseregek és a börtönlét állandó kísérője, a rendszerint katasztrofális higiéniai körülmények között élő rabok és katonák körében volt leginkább jellemző. A második búr háború (1898-1902) alatt a brit hadseregnek több mint 8000 katonája halt meg tífuszban.
Súlyos tünetek
1-2 hetes lappangás után igen magas lázzal, szédüléssel, rossz közérzettel, izomfájdalommal kezdődik a betegség, a 4-7. napon kiütések jelentkeznek, amelyek később bevéreznek. A beteg tudata zavart lesz, torka, kötőhártyái gyulladtak, hörghurut is kialakulhat. Részben a toxikus állapot, részben a bevérzések miatt szívizom-károsodás vagy súlyos agyi tünetek is felléphetnek, ilyen pl. a delírium, a hallucináció, a beszédképtelenség vagy a siketség . A súlyos, akár kómáig is vezető állapotot a kórokozók által keltett érgyulladások, bevérzések okozzák, amelyek a szervezet szinte minden részén megfigyelhetők (szív, agyhártyák, érfalak).
Egyre több országot érint
Jelen állás szerint azonban a tífusz újra komoly veszélyt jelent. Az új, gyógyszerrezisztens változatai (az ún. XDR-törzsek) igen gyorsan terjednek: 5274 esetet jelentettek Pakisztánban, de a betegség felütötte a fejét Indiában, Bangladesben, a Fülöp-szigeteken, Irakban, Guatemalában, az Egyesült Királyságban, az Egyesült Államokban és Németországban, valamint a közelmúltban Ausztráliában és Kanadában is. A Salmonella enterica serovar Typhi - a tífusz okozója - öt betegből egyet megölhet, ha az érintett kezeletlen marad.
Mennyi a normál nyugalmi pulzus, és mikor a legjobb megmérni?
Nyereményjáték szabályzat 2025.11.
Az Egyesült Államokban 2015-ben legalább 309 eset fordult elő, és a megerősített esetek csaknem 80 százalékánál beigazolódott, hogy a betegek jártak a fertőzött területeken. Németországban 56 esetet jelentettek 2018-ban - 96 százalékuk szintén az előbb említett okból fertőződött meg. Friss kutatások szerint egyébként a tífusz elleni védekezést jellemzően a gazdagabb országok tartják fontosnak, ellentétben a szegényebb országokkal, ahol a tífusz kifejezetten elhanyagolt betegséggé vált.
Az indiai és mexikói járványokkal kapcsolatban a nyugati média azzal a váddal illette a helyi lakosságot, hogy túlságosan bíztak az antibiotikumokban, ráadásul rosszul is használták a készítményeket. Kevésbé foglalkoztak például azokkal a mögöttes tényezőkkel, mint a megfizethető egészségügyi ellátáshoz, a tiszta ivóvízhez és a hatékony csatornahálózathoz való elégtelen hozzáférés. A nemzetközi támogatás továbbra sem elegendő a meglévő pénzügyi, infrastrukturális és szervezeti gondok megoldására, nem képes lépést tartani a fertőzött területeken jellemző gyors népességnövekedéssel és városiasodással.
Az új vakcinák segíthetnek
Szerencsére az oltások új generációja hozzájárulhat a tífusz megelőzését célzó nemzetközi erőfeszítések sikeréhez. Az "új tífusz" elleni "Vi konjugált vakcinák" (TCV) egyikét (Typbar-TCV) nemrég engedélyezték Indiában, Nepálban, Kambodzsában és Nigériában - a szérumot elegendő egyszer beadni, és hat hónapos vagy annál idősebb gyermekek is megkaphatják (a korábbi oltások nem voltak alkalmasak kétévesnél fiatalabb gyermekek számára). Ezenkívül más korszerű TCV-oltások is fejlesztés vagy gyártás alatt vannak.
Forrás: medicalxpress.com
Legjobban: