Globálisan egyre nagyobb fenyegetést jelent az antimikrobiális rezisztencia terjedése, azaz azon kórokozóké, amelyek ellenállóak a velük szemben alkalmazott gyógyszerek hatására. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) becslései szerint csak 2019-ben mintegy 1,27 millió halálesetért voltak közvetlenül felelősek ilyen fertőzések, és további közel 5 millió esetben játszottak szerepet. Miközben azonban a világ mind nagyobb figyelmet fordít a probléma kezelésére, egy – a MicrobiologyOpen folyóiratban megjelent – új tanulmány szerint akad egy fontos vakfolt a kórházi higiénia terén: az egészségügyi dolgozók telefonjai.
Szuperbaktériumok a kórházi dolgozók telefonján
Az ausztrál és egyesült arab emírségekbeli kutatók összesen 95 dolgozó telefonjáról vettek mintát a két ország különböző kórházainak sürgősségi és gyermekgyógyászati osztályairól. Metagenomikai elemzéssel DNS-nyomokat kerestek az eszközökön. Ennek nyomán nemcsak magukat a baktériumokat tudták kimutatni, de azokat a géneket is, amelyek révén a kórokozók védelmet tudnak kialakítani az antibiotikumokkal szemben – olvasható az ausztráliai Bond Egyetem közleményében. Így derült fény arra, hogy a vizsgált telefonok felületén átlagosan 3,62 fordult elő a világ 10 legmagasabb halálozási arányú fertőzését kiváltó baktériumfaja közül. Ezek közé tartoznak a WHO által a legnagyobb veszélyforrásként számon tartott rezisztens baktériumok is.
- Staphylococcus aureus: sokak bőrén és orrjárataiban megtalálható. Ha azonban bejut egy sebbe, a véráramba vagy a tüdőbe, súlyos megbetegedést válthat ki: szepszist, tüdőgyulladást, véráramfertőzést. Rezisztens törzsei, mint az MRSA, globális problémát jelentenek a kórházakban.
- Pseudomonas aeruginosa: különösen veszélyes az intenzív ellátásra szoruló, égési sérüléssel küzdő vagy legyengült immunrendszerű betegekre. A fertőzés érintheti a tüdőt, a véráramot, a húgyutakat és a sebeket egyaránt, és gyakran többféle antibiotikum hatásának is ellenáll. Ez az egyik legnehezebben kezelhető kórházi patogén.
- Klebsiella pneumoniae: a kórházi fertőzésként kialakuló tüdőgyulladások, véráramfertőzések és húgyúti fertőzések egyik elsődleges kiváltó oka. Egyes törzsei olyan enzimeket termelnek, amelyek semlegesítik az olyan erős antibiotikumokat, mint a karbapenemek. Sok esetben ezeket alkalmazzák utolsó mentsvárként a nehezen kezelhető fertőzésekkel szemben.
- Escherichia coli: természetes módon előfordul a bélrendszerben, ahol jellemzően ártalmatlan. Egyes törzsei azonban súlyos ételfertőzést, húgyúti fertőzést, vesefertőzést és szepszist válthatnak ki. Az antibiotikumrezisztens E. coli terjedése világszerte egyre nagyobb aggodalmat okoz.
A kutatásból arra is fény derült, hogy a telefonokon szintén megtalálhatók voltak azok a genetikai tényezők, amelyek segítségével a baktériumok képesek egymás között megosztani, megszerezni az antibiotikumrezisztens géneket. Magyarán e gyakran használt tárgyak igazi logisztikai központként működhetnek közre a nehezen kezelhető fertőzések terjedésében. A tanulmány szerzői a mikrobiom és a telefon szó összevonásából meg is alkották a fonom kifejezést, amely a mobilokon található komplex baktériumközösséget írja le.
Kapcsolódó cikk
Noha a kutatás nem tért ki a fertőzések terjedésének közvetlen vizsgálatára, eredményei arra utalnak, hogy a telefonok potenciális – egyben eddig fel nem ismert – útvonalat jelenthetnek a keresztszennyeződések átvitelére a klinikai környezetben. Annál is inkább, mert ritkán vonják be ezeket a kórházi fertőtlenítési protokollokba. „A kórházak nagy hangsúlyt fektetnek a kézhigiéniára, de a mobiltelefonok gyakran háttérbe szorulnak, hiába vannak szinte folyamatosan kézben a klinikai környezetben. Ezek az eszközök osztályok, betegterületek és személyes terek között mozognak, mégis ritkán fertőtlenítik őket a rutin fertőzésmegelőzési gyakorlat részeként” – hangsúlyozta dr. Lotti Tajouri, a Bond Egyetem kutatója, a tanulmány utolsó szerzője.
