Néhány napja elérhető az az oldal, ahol bárki kikeresheti a kórházi fertőzések és járványok intézményi adatait. A nyilvánosságra hozott adatbázis – amelyet a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) egy interaktív online felületen tett közzé – hatalmas mennyiségű információt tartalmaz, ráadásul ezek értelmezése sem mindig egyszerű feladat. És bár valamennyi idegen kifejezésnél elérhető a magyarázat is, azért ez az adathalmaz nem feltétlenül laikusoknak szól. Dr. Kunetz Zsombor orvos, egészségügyi elemző segít benne eligazodni, valamint abba is beavat, mit érdemes valójában kiolvasni a számokból.
Kórházi fertőzések: milyen adatok váltak nyilvánossá?
A beteg arra kíváncsi: ha bemegy a kórházba, ki is fog-e jönni
– hangsúlyozza Kunetz. Bár szerinte ezek az adatok önmagukban abszolút nem alkalmasak ennek megválaszolására, mielőtt azonban valaki befekszik, joga van tudni, mekkora fertőzésveszélynek van kitéve az adott intézményben. A szakértő ezért üdvözli az adatok nyilvánosságra hozatalát. Úgy véli, a kórházak nyíltabb kommunikációja emellett felgyorsíthatja azokat az intézkedéseket is, amelyek a fertőzési mutatók javítását célozzák.
Jelenleg három fontos területről érhetők el hazai adatok az aktív fekvőbeteg-ellátást nyújtó intézményekről: a kórházi kezelés során kialakuló fertőzésekről és járványokról, valamint a kórházakban végzett, úgynevezett európai pontprevalencia-vizsgálatról. Utóbbi egyfajta pillanatfelvétel: egy néhány hetes időszakban azt nézték meg, milyen fertőzések fordulnak elő a kórházakban, és hány beteget érintenek. A fertőzések közül egyelőre a Clostridioides difficile került be az elérhető adatok közé. Ez a baktérium a bélrendszerben elszaporodva súlyos hasmenést és vastagbélgyulladást okozhat, a halálozási arány pedig akár a 30 százalékot is elérheti.
Az adatok feldolgozásakor több szempontot is figyelembe vettek. A kórházakat például ágyszám, a kezelt betegek állapota, a fertőzés kockázata, és más tényezők alapján is csoportosították. A mostani adatközlésnek lesz egy második üteme is: november 30-tól jönnek a többféle antibiotikumnak ellenálló, multirezisztens kórokozók és a véráramfertőzések intézményi adatai. A statisztikát várhatóan évente frissítik majd, és letölthető adatbázis formájában is hozzáférhetővé teszik.
Kapcsolódó cikk
A több fertőzés nem feltétlenül jelent rosszabb ellátást
Bár az adatok közzétételének nem az volt a célja, hogy rossz színben tüntessen fel egyes kórházakat, a számok megfelelő értelmezésével azért azonosíthatók azok az intézmények, amelyek bizonyos mutatókban jelentősen elmaradnak az átlagtól. Fontos azonban, hogy önmagában a magasabb fertőzésszám még nem jelenti azt, hogy rosszabb az ellátás. Egy kórházban például azért is lehet több regisztrált fertőzés, mert alaposabban és gyakrabban végeznek vizsgálatokat.
„Amit ugyanis nem mérnek, az nyilván nem is látszik, de attól még jelen lehet” – fogalmaz a szakértő. Hozzáteszi, szintén nagy elmozdulást jelenthet a statisztikában, ha egy rosszabbul teljesítő intézményben eleve több, fertőzésre hajlamos, idősebb, illetve súlyosabb állapotú beteget kezelnek. „A számokat nézni tehát önmagában kevés” – avat be dr. Kunetz Zsombor, aki szerint éppen emiatt a kórházak adatai nem mindig vethetők össze közvetlenül, a körülmények ismerete nélkül.
Erre hívja fel a figyelmet az NNGYK is. Szerintük a közzétett adatokból nem lehet kórházi rangsort felállítani, és nem is ez a cél. Az adatok nyilvánosságra hozatalával elsősorban azt szeretnék elérni, hogy csökkenjen a megelőzhető fertőzések száma, és az egészségügyi rendszer tanuljon a tapasztalatokból. Ráadásul a kórházak fertőzési adatai önmagukban nem összehasonlíthatók. Nagyon nem mindegy ugyanis, milyen betegeket látnak el, mennyire összetett beavatkozásokat végeznek, illetve mennyire alaposan keresik és jelentik a fertőzéseket. Egy sok súlyos beteget kezelő, az eseteket pedig lelkiismeretesen jelentő kórházban ezért akár több fertőzést is regisztrálhatnak, mint egy kisebb intézményben. A magasabb esetszám tehát önmagában nem jelenti azt, hogy egy kórház rosszabbul teljesít, vagy gyengébb ellátást nyújt.
Akkor mégis mi értelme a rangsornak?
„Bár önmagában a számok mögött több tényező is állhat, ami viszont fontos, hogy egy-egy kórház merre és mennyire mozdul el az átlagtól. Ahol a legrosszabbak a mutatók, ott intézményi szinten tenni fognak a statisztika javításáért, és előbb vezetnek majd be olyan intézkedéseket, amelyek javíthatnak az eredményeken. Hozzányúlnak majd a fertőzések megelőzésére szolgáló higiéniás protokollhoz, vagy igyekeznek enyhíteni a szakdolgozóhiányt” – vetíti előre Kunetz. Véleménye szerint ez már csak azért is elengedhetetlen lenne, hiszen a kórházi fertőzések előfordulása Magyarországon meghaladja az uniós átlagot.
Oroszi Beatrix országos tisztifőorvos is hasonlóan látja a kérdést. Korábban annak a reményének adott hangot, hogy a nyilvánosságra hozott adatok hozzájárulnak a betegbiztonság javításához, és arra ösztönzik a kórházakat, hogy tegyék meg a szükséges fejlesztéseket. Elindulhat az infekciókontroll javulása, ami valóban azt eredményezheti, hogy csökkennek a fertőzések. Emellett a betegek bizalma is nőhet az ellátással és az egészségügyi rendszerrel kapcsolatban.
Kerestük az Egészségügyi Minisztériumot is azzal kapcsolatban, milyen konkrét lépéseket terveznek a kórházi fertőzések visszaszorításáért. Amint a tárca válaszol kérdéseinkre, közzétesszük válaszukat.
