A szúnyogok többféle betegséget is terjesztenek, mint például a nyugat-nílusi lázat, vagy az állatok esetében a bőr- és szívférgességet. De a malária, a Dengue-láz, valamint a Chikungunya-láz és a Zika-vírus-fertőzés is felütötte már a fejét Európában.
Az NNK adatai szerint 2021-ben 8 esetben azonosították a nyugat-nílusi lázat, míg 2018-ban 225, 2019-ben pedig 37 esetben fordult elő. Chikungunya-lázat 2019-ben 5 betegnél mutattak ki, a zika-vírust pedig ugyanebben az évben egy esetben detektálták itthon. Magyarországon régóta rendszeres a szúnyoggyérítés, de egyelőre az elavult módszerek vannak többségben – írta meg a napi.hu.
Az idegméreg nem a legjobb választás
Az NNK adatai szerint Magyarországon több mint 50 csípőszúnyogfaj honos. Hétről hétre közzéteszi az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, hol végeznek szúnyoggyérítést: a napokban 13 megyében, összesen 441 településen, összesen 90 ezer hektáron irtják a vérszívókat.
Ám míg Németországban már a hetvenes évek óta használnak biológiai módszereket a szúnyoglárvák elpusztítására, és Nyugat-Európában nagyon korlátozott területen engedélyezett a kémiai szerek bevetése, addig nálunk újabb három éven át főként kémiai idegmérgekkel gyéríthetik a szúnyogok nagy részét. Ez pedig nemcsak ökológiai károkat okozhat, de emberi járványok kitörésének is megágyazhat.
Az idegmérgek ellen ugyanis a szúnyogok képesek rezisztenciát kialakítani, így hosszabb távon a kémiai szerek vagy hatástalanok velük szemben, vagy kevésbé hatásosak, főként ha a hazai gyakorlathoz hasonlóan hosszú ideig túlhasználják – mondta Kemenesi Gábor virológus.
A szakember
már egy ideje kongatja a vészharangot, mert szerinte most a járványok ellen tesszük magunkat sebezhetővé. Ugyanis amikor majd a legjobban kellene és nem lesz más eszközünk, nem fog kellő hatékonysággal működni a szerünk, és képtelenek
leszünk hatékonyan fellépni a jövő járványaival szemben.
Mennyi a normál nyugalmi pulzus, és mikor a legjobb megmérni?
Legjobban: