Az idei évben drasztikusan megugrott Európa-szerte, így Magyarországon is a regisztrált szamárköhögéses megbetegedések száma. A szamárköhögés, avagy pertusszisz bakteriális fertőzés okozta légúti betegség, amelyért a Bordetella pertussis baktérium a felelős. Mint azt a Semmelweis Egyetem írja közleményében, az első, náthaszerű tünetek jellemzően 7-10 nappal, de legfeljebb három héten belül a fertőzést követően jelentkeznek. Két héten belül aztán a köhögés súlyosbodhat, és kialakulhatnak a szamárköhögésre jellemző, ismétlődő rohamok. A köhögési rohamokat jellegzetes, károgásra emlékeztető vagy magas hangú, húzó belégzési hang követi. A köhögési epizódok gyakran sűrű, tiszta váladék távozásával végződnek, amihez öklendezés, hányás társulhat. Az eleinte főként éjszaka gyakori köhögésrohamok lassanként nappal is mind többször jelentkezhetnek, és hosszú ideig, egy-két hónapig is kínozhatják a beteget.
Oltott, megfelelő védettséggel rendelkező gyermekeknél és felnőtteknél a tipikus szamárköhögés sok esetben kis sem alakul. Ha meg is betegszenek, enyhébb tünetekkel túlesnek rajta. Még oltatlan vagy részlegesen oltott csecsemőknél viszont a köhögési rohamok akár életet veszélyeztető légzésleállásokhoz vezethetnek. A legkisebb babákat éppen ezért fokozottan óvni kell a fertőzéstől.
Hogyan előzhető meg a szamárköhögés?
A cseppfertőzés útján terjedő szamárköhögés megelőzésének legbiztosabb módját a védőoltások jelentik, és Magyarországon ez is része a kötelező gyermekkori oltások rendszerének. Az első oltássorozatot 2, 3 és 4 hónapos korban kapják meg a csecsemők. Az alapimmunizációt ezután ismétlő oltások követik 18 hónapos, 6 éves és 11 éves korban. Így sem alakul ki azonban élethosszig tartó védettség, ezért az oltást később is javasolt tízévente frissíteni. Orvosi vényre gyógyszertárakban és az oltóközpontokon egyaránt megvásárolható az ehhez szükséges oltóanyag, amelynek ára a Telex augusztusi tudósítása szerint 7 és 22 ezer forint között mozog, függően attól is, hogy ahhoz egyéb költségek (oltóközpontokban beadási vagy szakorvosi díj) is társulnak-e. A receptfelírás kapcsán háziorvosunkkal egyeztethetünk.
A megbetegedések számának emelkedése nyomán júliusban a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészti Központ (NNGYK) arra hívta fel a figyelmet, hogy az oltatlan újszülöttekre a velük találkozó és az ellátásukban részt vevő családtagok jelentik a legnagyobb kockázatot, akik saját maguk is hordozhatják a szamárköhögés kórokozóját. Éppen ezért várandós kismamák számára mindenképpen javasolt az emlékeztető oltás felvétele, elsősorban a terhesség 27. és 36. hete közötti időszakban. Az anyai szervezetben a vakcina hatására termelődő antitestek átmeneti védelmet nyújtanak a születendő gyermeknek is a fertőzéssel szemben – írja az Európai Vakcinázási Információs Portál. Ezenkívül a csecsemővel egy háztartásban élő családtagok, illetve a gondozásában részt vevő minden személy számára javasolt a védőoltás felvétele.
A szamárköhögés szövődményei
Oltatlan személyeknél a betegség súlyos szövődményeket idézhet elő. Csecsemők esetében felléphet a szamárköhögés nyomán tüdőgyulladás, agyvelőgyulladás (enkefalopátia), továbbá görcsök egyaránt, sőt, a fertőzés végzetes kimenetelűvé válhat. Az Európában feljegyzett halálesetek szinte mindegyike három hónapnál fiatalabb csecsemők körében következik be. Nagyobb gyermekeknél és felnőtteknél a szövődménykockázatok elsősorban a köhögésrohamok okozta rövid légzésleállásokra, bordatörésekre, sérvek kialakulására terjednek ki.
A már kialakult betegség kezelésére, illetve további terjedésének megakadályozására antibiotikumok alkalmazhatók. A kezelés azonban jellemzően akkor sikeres, ha már a betegség korai szakaszában, az első egy-két hétben elkezdődik, még mielőtt kialakulnának a jellegzetes köhögési rohamok.
