A tokiói Nihon Egyetem tudósai bemutatták felfedezésüket, melynek eredménye arra utal, hogy a fog gyökérhártya-gyulladása rizikófaktorként viselkedhet a lappangó HIV-1 újra aktiválásában, fertőzött egyénekben.
A látens módon fertőzött sejtek, menedékként szolgálnak a HIV-1-es retrovírus DNS genomja számára, mely beépül a sejtmag heterokromatin állományába, biztosítva ezzel a csendes (nem aktív) retrovírusok fennmaradását. A hisztonok hipoacetilációja a hiszton deacetilázok (HDACs) eredménye elöljáró szerepe van a HIV-1 lappangásának fenntartásában, mivel visszaszorítja a HIV-1 retrovírusról történő átírást. Másrészről viszont, a gyökérhártya-gyulladás melyet a Porphyromonas gingivalis (P. gingivalis) nevű baktérium okoz, mely a világon mindenütt előfordul és az általuk okozott fertőzés az emberiséget leggyakrabban ériontő mikrobiális betegségek közé tartozik.
A kutatók kimutatták e kórokozók hatását a HIV-1 átírására. Azt találták, hogy a P. gingivalis képes sokszorosára növelni a HIV-1 újra aktiválódását kromatin átrendeződésen keresztül. A baktériumok nagy mennyiségű vajsavat állítanak elő, mely hatásos gátlószere a HDACs-nek, és a hisztonok acetilálásának indukálója, ezzel végső soron a lappangó HIV-1-el fertőzött sejtek reaktivációját eredményezi. Az eredmények arra utalnak, hogy a gyökérhártya-gyulladás, mint a HIV-1 újra aktiválódásának rizikófaktora szerepelhet, a lappangó vírussal fertőzött egyénekben, és hozzájárulhat a vírus szervezeten belüli elterjesztésében ezzel a szerzett immunhiányos tünet együttes (AIDS) állapotát siettetve. Ezen felfedezések hangsúlyozzák az orális higiénia megtartásának és a szájat érintő betegségek kialakulásának megelőzésének fontosságát az AIDS prevenciója során.
Animáció: HáziPatika.com
