A kórokozó "kabátja" leolvad, így minden további nélkül fertőzhet.
Telente az influenza-vírus a hideg ellen védekezve vastag lipidrétegbe burkolja magát: amerikai tudósok szerint ez a felismerés megmagyarázhatja, hogy miért épp ez az évszak a betegség főszezonja.
Az amerikai National Institutes of Health (NIH, a Nemzeti Egészségügyi Intézetek) kutatói szerint a vajszerű burok, bejutva a légutakba, elolvad. Ennek következtében a kórokozó minden nehézség nélkül megfertőzi a sejteket.
"A lipidburok úgy viselkedik, mint mondjuk az M and M drazsé a szánkban, egyszerűen elolvad a légutakban" - magyarázta a vizsgálatot irányító Joshua Zimmerberg, az NIH Gyermekegészségügyi és Fejlődéstani Nemzeti Intézetének, az NICHD kutatója.
Hozzátette, kizárólag ebben a cseppfolyós fázisban képes az influenza kórokozója behatolni a sejtekbe és megfertőzni azokat.
A kutatók már hosszú ideje próbálták megfejteni, hogy az influenza és más légzőszervi (respiratorikus) kórokozó miért leginkább télen terjed, járványokat okozva. Más elméletek - például, hogy a hideg időjárásban az emberek több időt töltenek benn, mint a szabadban, vagy hogy nyáron a napsugarak megölik a kórokozót - nem voltak képesek teljes mértékben megmagyarázni a jelenséget.
Az új tanulmány révén, amely a Nature Chemical Biology című szaklapban látott napvilágot, új távlatot nyílhat az influenzajárványok megelőzése és gyógyítása terén - mutatott rá közleményében Duane Alexander , az NICHD igazgatója.
Ismertetése szerint immár világossá vált, hogy hogyan védekezik az influenzavírus, s hogyan terjed emberről emberre a kórokozó. Ennek fényében "immár kidolgozhatjuk, hogy mily módon avatkozhatunk be, s gátolhatjuk meg e védekező mechanizmus működését" - hangoztatta Duane Alexander.
Joshua Zimmerberg csoportja a képalkotó eljárást, a mágneses rezonancia (MR) vizsgálatot alkalmazta az influenza kórokozója külső burkának vizsgálatakor.
A vírusok nem képesek magukról "másodpéldányt" készíteni, viszont képesek megszállni az élő sejteket. Az influenza kórokozója membránszerű külső bura segítségével az áldozatul kiszemelt sejtre tapad, majd fuzionál vele. Ezután befecskendezi örökítő anyagát, vírustermelő üzemmé változtatva át a sejtet.
A vírusok némelyike szabályosan kirobban az áldozatsejtből. Az influenza kórokozója azonban "kisarjadzik" a sejtből, felhasználva annak lipidjeit, egyebek közt koleszterinjét, hogy felépítse más sejtek megszállásához szükséges membránját.
"Ez egy protein, a hemagglutinin, amelyet víruselleni oltóanyagként felhasználhatunk" - mondta Joshua Zimmerberg.
Magyarázata szerint, a sejt "jó meleg" belsejében a hemagglutinin folyékony állapotban van, ám a kórokozó külső burkán, az alacsonyabb hőmérséklet hatására kristályosodni kezd. Ez a folyamat 40 Celsius foknál kezdődik és 4 Celsius foknál fejeződik be, elvezetve a vegyület teljes megszilárdulásáig.
"Valószínűleg ezzel a fokozatossággal magyarázható, hogy az influenzavírus különböző hőmérsékleteken képes létezni" - emelte ki Joshua Zimmerberg.
Kifejtette, ugyanakkor a magas külső hőmérséklet hatására a kórokozó külső védőburka elolvad, s ha a vírus nem egy élő szervezetben van, megsemmisül.
Az amerikai kutatók felfedezése révén az influenza kiiktatásának új módozatait kísérletezhetik ki. A hidegben a kórokozó kemény lipid burka ellenállhat ugyanis bizonyos vegyszereknek, megnehezítve a vírus eltávolítását a kézről, vagy felületekről.
Az influenza és más respiratorikus vírusok köhögés, tüsszentés és beszéd közben cseppfertőzéssel terjednek. A kórokozók megtelepedhetnek különböző felületeken is, amelyek mosatlan kéz révén juthatnak be a szervezetbe.
