Noha az amerikai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ (CDC) szerint a majomhimlő vírusa “nem könnyen terjed emberről emberre”, úgy tűnik, hogy akad, aki fogékony rá, mert lassan ugyan, de világszerte emelkedik a majomhimlős betegek száma. Eddig mintegy 60 országból közel 11,5 ezer esetet igazoltak. A fertőzöttek többsége férfi, sokan közülük férfiakkal tartanak fenn szexuális kapcsolatot. Ahogy arról hétfőn írtunk , Magyarországon eddig harminc embernél mutatták ki a majomhimlő vírust.
Ezekre a tünetekre kell figyelni
A majomhimlő – melynek lappangási ideje általában 7-14 nap – a korai szakaszban meglehetősen általános tüneteket produkál: ezek közé tartozik a láz, a fáradtság, a fejfájás, az izomfájdalom, a hátfájás, illetve a nyirokcsomók duzzanata. Ezt követően egy-három napon belül megjelennek a kiütések, jellemzően az arcon, a tenyéren és a talpon, de egyéb testtájakon, például a nemi szerveken, a végbél környékén vagy a szájnyálkahártyán is felbukkanhatnak. A kiütésekből aztán folyadékkal teli hólyagok alakulnak ki, amelyek idővel kifakadnak, majd pörkösödnek és maguktól leválnak. Amíg ez meg nem történik, a beteg fertőzőképes, vagyis másnak is át tudja adni a vírust szoros testkontaktus útján cseppfertőzéssel, testváladékkal, vagy az azzal szennyezett használati tárgyak, ruházat révén.
A majomhimlő ellen is léteznek védőoltások: mégpedig olyanok, amelyeket eredetileg a fekete himlő ellen fejlesztettek ki, ám ezeket egyelőre nem használják tömeges oltásra. A Healthline témával foglalkozó cikkében éppen azt igyekezett körüljárni, hogy kik és milyen esetben kaphatják meg a védőoltást.
Nem jár mindenkinek automatikusan a vakcina
Mivel globálisan jelenleg kevés védőoltás áll rendelkezésre, és az expozíció kockázata is alacsony, csak indokolt esetben oltanak. Azok kaphatják meg a vakcinát, akiket valamilyen okból az egészségügyi hatóságok a magas kockázatú csoportba sorolnak – nyilatkozta a Healthline-nak Martin Hirsch, a Harvard Medical School immunológia professzora, a bostoni Massachusetts General Hospital fertőző betegségekkel foglalkozó főorvosa. Elmondása szerint ezek közé tartoznak, akik az előző 14 napban nagy valószínűséggel olyasvalakivel létesítettek szexuális kapcsolatot, akinek majomhimlője volt, vagy akik majomhimlő szempontjából endémiás területen jártak és itt létesítettek szexuális kapcsolatot valakivel. De a magas kockázatú csoportba tartoznak az egészségügyi dolgozók is, akik feltételezett vagy bizonyítottan majomhimlővel fertőzött embert ápolnak, és nem viselnek N95-ös maszkot.
"Az oltóanyag elérhetősége és a jogosultság nagymértékben függ attól, hogy valaki hol él, és hogy azon a területen mi az egészségügyi hivatal útmutatása" – összegezte Matt Weissenbach, a Wolters Kluwer globális szolgáltató cég klinikai ügyekért felelős vezető igazgatója.
Mi a teendő "élesben"?
Aki majomhimlőre utaló gyanús tüneteket észlel magán, annak az itthoni hivatalos útmutatás szerint első körben értesítenie kell a háziorvosát, vele egyeztetve a továbbiakról, arról, hogy szükséges-e a bőrgyógyászati szakrendelésen való megjelenés. Mindeközben az érintetteknek ügyelniük kell rá, hogy másnak ne adják át a fertőzést – lehetőség szerint el kell különíteniük magukat a környezetüktől. Amennyiben mégis közösségbe mennek, fokozottan kell figyelniük a távolságtartásra, a maszkviselésre és a gyakori kézfertőtlenítésre.
Jelenleg kétféle vakcinával oltanak. Ebből az egyik a Jynneos, amit Európában Imvanex néven forgalmaznak, és ami szaporodásra nem képes vírust tartalmaz. A Dániában gyártott fekete himlő elleni oltóanyagot az EU gyógyszerhatósága 2013-ban hagyta jóvá. Az immunizáláshoz két dózis szükséges, ezeket 28 nap eltéréssel adják be azoknak, akik nem érzékenyek a vakcina egyetlen összetevőjére sem.
