Immár Európa az epicentruma az Afrikából indult majomhimlőnek, vagyis kontinensünkön regisztrálják a legtöbb megbetegedést: az eddigi 2103 fertőzött 84 százalékát. A WHO szerint ráadásul nyáron, a fesztiválszezonban felgyorsulhat a vírus terjedése. A 24.hu Dr. Kemenesi Gábor virológussal beszélgetett a betegség veszélyeiről és a lehetésges vírusmutációkról.
Más tünetek jelezhetik, mint amit korábban ismertek
Eddig a majomhimlő a 1970-es felfedezése óta kizárólag Afrikában okozott kisebb-nagyobb járványokat. Az ott dokumentált eseteknél a fertőzés után 5-13 nappal jelentek meg az első tünetek, elsősorban fáradtság, láz, nyirokcsomó-duzzanat, fej- és izomfájdalmak, majd a lázat követően 1-3 napon belül felbukkannak a kiütések. A virológus szerint ugyanakkor az Afrikán kívüli terjedés jelentősen befolyásolja a jelentkező tüneteket is.
A járványügyi nyomozás szerint Afrikán kívül a vírus elsősorban a férfiak közötti homoszexuális kapcsolat útján terjed. A majomhimlő vírusa pedig a testnedvekkel, és a fekélyről leváló laphámokkal vagy váladékával adható át, vagyis ez a fajta terjedési lánc olyan változást generált, ahol az érintkezés helyétől indulnak a tünetek. Sok esetben a szájban, a nemi szervek és a végbélnyílás környékén alakulnak ki fekélyek, amelyek aztán később csak elszórtan, lokalizálva jelennek meg más bőrfelületen. Kemenesi Gábor azonban kiemeli: mindez semmiképp nem jelenti azt, hogy a majomhimlő a melegek betegsége lenne. Bárki elkaphatja azt, aki fertőzött személlyel kerül akár szoros bőrkontaktusba.
A majomhimlő vírusának mutálódása kapcsán a virológus azt mondta: ez egy természetes folyamat, a kórokozó folyamatosan változik. A SARS-CoV2 kapcsán megtanultuk, hogy egyes változatok komolyabb betegséget, aktívabb terjedést biztosíthatnak, magyarán igencsak aggasztó dologról van szó. A majomhimlő vírusa azonban sokkal bonyolultabb a SARS-énál: nagyobb a genomja, több a génje, ami azt jelenti, sokkal több helyen jelenhet meg változás. Emiatt a virológus szerint rendkívül nehéz és hosszadalmas megállapítani, hogy az egyes mutációk milyen hatással járnak a gyakorlatban.
