Míg a nyájimmunitás elérését korábban az egészségügyi szakemberek 60-80 százalékos átoltottsághoz kötötték, az új vírusmutációk terjedése óta egyre többen tartják szükségesnek a 80-90 százalékos átoltottságot. Világszerte, így Magyarországon is nagyon távoli még ez az érték, ráadásul a társadalom egy jelentős hányada itthon is elutasítja a vakcinázást. Egyelőre az oltás önkéntes, vagyis mindenki a saját felelősségére fogadja vagy utasítja el a koronavírus elleni vakcinát. A Népszava cikke annak járt utána, milyen következményekkel járna, ha kötelezővé tennék azt.
Mi lesz azzal, aki nem kaphat oltást?
A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) korábbi állásfoglalása szerint elsősorban meggyőzéssel kellene motiválni az embereket arra, hogy jelentkezzenek az oltásra. Segíthet például az is, ha az oltás felvételéhez a kormány jogi úton olyan előnyöket vagy ösztönzőket kapcsol, amelyektől várható, hogy az "elköteleződés irányába tereli az állampolgárokat". Ilyenek például a védettségi igazolvánnyal járó előnyök is.
Asbóth Márton, a TASZ munkatársa a lap kérdésére elmondta, hogy súlyos jogkorlátozás, az emberek magánszférájába történő beavatkozás lenne a kötelező oltás elrendelése. Amennyiben kötelezővé tenné, akkor az államnak mindenki számára biztosítani kell az ingyenesen hozzáférhető vakcinát. Az ingyenesség most is megvan, de a hozzáférhetőséggel egyelőre akadnak gondok, hiszen minden jelentkezőt egyszerre nem tudnának jelenleg immunizálni.
Ráadásul, ha az oltás kötelező lenne, akkor azok esetében, akiknél a vakcina beadása egészségkárosodást, esetleg halált okozna, megjelenne az állami felelősség. Nekik, illetve családtagjaiknak kártalanítás járna, ami - tette hozzá Asbóth Márton - úgy fogható fel, mint egyfajta kompenzációja a szabadságjog elvonásának.
Most is vannak kötelező védőoltások, ezekről az Alkotmánybíróság (Ab) már régebben közzétette állásfoglalásait. Kétféle kategória létezik. Az egyikbe az életkorhoz kötött oltások tartoznak, amelyeket gyerekek kapnak akár csecsemőként, a másik kategória a foglalkozáshoz kötött kötelező védőoltás. Az Ab ennek vizsgálatakor is arra jutott, jogszerű elvárás, hogy bizonyos munkaköröket csak védőoltás felvétele után lehet betölteni.
A TASZ munkatársa még egy aspektusra felhívta a figyelmet, amely a már most is kötelező oltásoknál problémát jelent. Mindig akadnak olyanok, akiknek valamilyen egészségi ok miatt egyáltalán nem, vagy csak nagy kockázattal lehet beadni az oltást. Ezért megfelelő "mentesítési rendszer" kidolgozására van szükség a szakember szerint.
Koronavírus: hamarosan a 16 éveseket is oltják itthon - olvassa el a témában írt korábbi cikkünket !
