+13° - +25°
Nincs front

Koronavírus: választhatunk, melyik oltást kérjük?

Sokakban felmerül a kérdés, vajon, ha sorra kerül, választhat-e, hogy melyik koronavírus elleni oltást adatja be? Ha igen, akkor mi alapján döntsön? Hogyan zajlik mindez olyan országokban, ahol már többféle oltóanyagot használnak? Ennek jártunk utána.

Magyarországon 2020. december 26-án Szlávik János infektológus-főorvos adta be az első koronavírus (SARS-CoV-2) elleni oltást a Dél-pesti Centrumkórházban. Azóta már három szállítmány Pfizer vakcina érkezett az országba, legutóbb 2021. január 5-én 39 ezer embernek elegendő mennyiség. A korábbi adagokkal együtt immár összesen 74 ezer ember beoltására elég oltóanyag, azaz 148 ezer dózis áll rendelkezésre itthon, ne feledjük, a Pfizer vakcinájával mindenkit kétszer kell oltani 21 nap eltéréssel. Mivel Magyarország az Európai Unió tagja, és a közösség egységes oltási stratégia alapján szerződik, osztja el a vakcinákat és az oltóanyagok piacra kerülése előtt még az Európai Gyógyszerügynökség és az Európai Bizottság jóváhagyása is kell. Az Európai Gyógyszerügynökség szerdán hagyta jóvá a Moderna vakcináját, és szintén közel áll az engedélyezéshez az Oxfordi Egyetem és az AstraZeneca közös fejlesztésű oltóanyaga is. Előbbit az Egyesült Államokban, utóbbit pedig Nagy-Britanniában használják már oltásra a Pfizer vakcina mellett.

Koronavírus: már 21 ezer embert oltottak be itthon

Immár 25 kórházi oltóponton zajlik Magyarországon az egészségügyi dolgozók beoltása. Eddig 21 ezer embert oltottak be az új típusú koronavírus ellen - mondta Müller Cecília országos tisztifőorvos a járvány elleni védekezésért felelős operatív törzs sajtótájékoztatóján. További részletek itt.

Orbán Viktor miniszterelnök egyébként egy korábbi rádióinterjúban a vakcinabeszerzés tempójával kapcsolatos elégedetlenségét fejezte ki, megjegyezve, "a tagállamoknak lehetőségük van arra, hogy az uniós kvótán felül is rendeljenek oltóanyagot, Magyarország is próbálkozik ezzel, hasonlóan Németországhoz". Ez nem számít az európai megállapodás megszegésének, mivel abban nem szerepel, hogy az elsőbbséget élvező lekötött kvótán felül ne lehetne kétoldalú megállapodással is rendleni vakcinákat - mondta. 

Mutatjuk, milyen oltásokra számíthatunk itthon

Tudható, hogy a kormány 17,5 millió adag oltást kötött le, mely attól függően, hogy hány dózisban kell beadni, körülbelül 8,75 millió ember beoltására lesz elegendő. Ám, hogy pontosan miből mennyi lesz, arról egyelőre csak találgatások vannak. Galgóczi Ágnes, a Nemzeti Népegészségügyi Központ járványügyi osztályvezetője korábban azt nyilatkozta, hogy a Pfizeren felül 11,5 millió más különböző oltóanyagot rendelt meg a kabinet. Ebből következtethetünk arra, hogy az amerikai Pfizer és a német BioNTech által közösen fejlesztett vakcinából 6 millió dózisra számíthatunk, amiből eddig 148 ezer adag érkezett meg. Ez 3 millió ember beoltására lesz elegendő. Hogy milyen sorrendben oltják majd a lakosságot, arról itt írtunk bővebben. Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter egy novemberi kormányinfón adott tájékoztatója alapján tudható, hogy az AstraZenecánál és a Janssennél is kötöttünk le vakcinákat. Arról pedig Szijjártó Péter külügyminiszter beszélt több helyütt is, hogy a kínai és az orosz vakcinákra is szerződni szeretnének, ám arról, hogy ezek pontosan mikor érkezhetnek az orszgába, egyelőre nincs hír. Ha tehát a fenti információk helyesek, akkor az alábbi oltások állhatnak rendelkezésre Magyarországon a közeljövőben:

  • BNT162b2 - Pfizer/BioNTech (ezzel már oltanak)
  • mRNA-1273 - Moderna
  • ChAdOx1 nCoV-19 (AZD1222) - AstraZeneca/Oxfordi Egyetem
  • JNJ-78436735 - Janssen
  • Sputnik V vagy EpiVacCorona - a két szóba jöhető orosz oltás, az egyik a Gamelaja Intézettől, a másik az orosz állami kutatóintézet virológiai és biotechnológiai kutatóközpontjától
  • CoronaVac vagy BBIBP-CorV, esetleg egy eddig névvel külön el nem látott oltás - az első a SinoVac, a másik kettő a Sinopharm nevű kínai gyártóktól.
Magyarországon az első oltást Szlávik János infektológus-főorvos adta be december 26-án. Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd
Magyarországon az első oltást Szlávik János infektológus-főorvos adta be december 26-án. Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

Választhatunk majd oltást?

Orbán Viktor miniszterelnök szerint igen. A kormányfő a Kossuth Rádiónak nyilatvozva még októberben úgy fogalmazott, lehetséges, hogy tavaszra két-három vakcinából választhatunk, ha nem is korlátlan mennyiségben. Ezzel szemben Müller Cecília országos tisztifőorvos az operatív törzs egyik decemberi sajtótájékoztatjón egy ezt firtató újságírói kérdésre elmondta, "nagyon röviden az a válasz, hogy nem választható vakcina". Később, amikor több sajtóorgánum is megírta ezt, a kormányzati koronavírus-oldalon közleményben pontosították, hogy a szakember arra értette mindezt, hogy akkor még nem volt egyetlen engedélyezett vakcina sem az országban, így nem is lehetett miből választani. Közleményükben leszögezték: "bíznak abban, hogy tavasszal ott tartunk majd, hogy minden Magyarország által megrendelt külföldi vakcina rendelkezésre fog állni, és akár többféle, a hatóság által is engedélyezett vakcina is lesz nagy mennyiségben, amikből akkor majd akár választani is lehet". 

Ahhoz, hogy reálisabb képet kapjunk a szabad vakcinaválasztás tényleges esélyeiről, érdemes megnézni mi a helyzet az olyan országokban, ahol jelenleg is többféle oltóanyaggal vakcinálnak. Ott vajon lehet választani?

Mindenki azt kap, ami jut

Európában elsőként az Egyesült Királyságban kezdték meg az oltást, mivel az ország immár nem tagja az Európai Uniónak, így csak a saját gyógyszerfelügyeletük jóváhagyására volt szükségük ehhez. Mint arról mi is beszámoltunk, az első oltást december 8-án adták be egy 90 éves asszonynak, aki azóta már túl van a második dózison is, és köszöni, jól van.  Január 4-én a szigetországban elkezdték az Oxfordi Egyetem és az AstraZeneca közös fejlesztésű vakcináját is használni, és e két szerrel eddig majd egy hónap alatt 1,3 millió brit egészségügyi szakembert és idős, bentlakásos intézetben lakót oltottak már be. Boris Johnson miniszterelnök pedig bejelentette, február közepéig nem kevesebb mint 13 millió ember vakcinálását szeretnék elérni. Bár a szakemberek szerint ez irreális vállalás, az tény, hogy a nemzeti egészségügyi szolgálat (NHS) mindent bevet azért, hogy minél több embert oltsanak be a lehető legrövidebb idő alatt.  De vajon most, hogy már kétféle oltás is rendelkezésre áll Nagy-Britanniában, választhatnak-e az emberek, hogy melyiket adatják be?

A válasz röviden és tömören: nem. Mégpedig azért, mert továbbra sincs korlátlan, de még elegendő mennyiségű oltóanyag sem. És nemcsak a briteknél, más országokban sincs, bár a fejlett államok igyekeztek minél több vakcinát lekötni, sokszor túl is biztosítva magukat, hogy minél hamarabb helyreállhasson a rend az országukban, újra fellendítve ezzel a pandémia miatt mindenhol hanyatlásnak indult gazdaságot. Ennek veszélyeire egyébként az Egészségügyi Világszervezet (WHO) főigazgatója, Tedrosz Gebrejeszusz is felhívta a figyelmet, melyről ide kattintva olvashat bővebben.  Visszatérve a britekre, az oltásválasztási szabadságot firtató kérdésekre válaszolva a szakértők annyit közöltek, mivel mindkét jelenleg rendelkezésre álló oltóanyag megfelel a prioritást élvező csoportok tagjai számára, így a kormány oltási és immunizálási bizottságának ajánlása alapján, minden esetben a klinikusok döntik el, hogy melyiket adják be

Négy tényező, ami "dönthet" helyettünk

A másik ország, ahol jelenleg már kétféle vakcinával oltanak, az Egyesült Államok. A Pfizer/BioNTech oltását tavaly december 14-én, a Moderna vakcináját néhány nappal később, december 19-én kezdték használni, és eddig mintegy 5 millió embert oltottak be. A két oltóanyag egyébként sok mindenben nagyon hasonló. Mindkettő 90 százalék feletti hatékonysággal szerepelt a klinikai teszteken, egyformán mRNS alapúak, továbbá egyiknek sincs elfogadhatatlan mértékű súlyos mellékhatása. Van azonban néhány olyan különbség, melyek "eldönthetik" helyettünk, hogy melyiket kapjuk.

  1. Az életkor. Míg a Pfizer vakcináját már 16 éves kortól be lehet adni, addig a Moderna oltása csak 18 éven felülieknek való. Utóbbi cég azonban már elkezdett tesztelni egy 12-17 évesek számára alkalmas változatot.
  2. A két dózis közötti időkapu eltérő. A Pfizer vakcina első dózisa után 21 nappal adható be a második adag, míg a Moderna esetében 28 napot kell várni. Ez befolyásolhatja az oltási tervek kialakítását, az oltások kiszállításának és tárolásának megtervezését. Utóbbi egyébként is sokkal körülményesebb a Pfizer-vakcina tekintetében.
  3. Eltérőek a tárolási feltételeik. Ahogy arról már korábban többször írtunk, a Pfizer vakcináját mínusz 70 fokon kell tárolni, ez azonban nem mindenhol megoldható. Míg a nagy kórházakban általában van erre alkalmas ipari fagyasztó, addig még az USA-ban is akad olyan állam, jelesül Hawaii, ahol egyelőre nincs ilyen berendezés - írtuk korábbi cikkünkben. A Moderna oltóanyagát ezzel szemben elég mínusz 20 fokon tárolni, amit bármelyik háztartási hűtő fagyasztója is képes teljesíteni.
  4. Az elérhető mennyiség. Egyrészt a gyártási kapacitások miatt is kérdéses, hogy végül ki mennyit lesz képes előállítani, másrészt a rendelhető minimum mennyiség és az egyes dózisok közti különbség is szignifikáns. A Moderna egyetlen dózaisa 100 mikrogramm, míg a Pfizeré 30. Az előbbiből legalább 100-at kell rendelni, az utóbbiból viszont a minimális rendelési tétel 975 dózis.

Mindezek ellenére, továbbra is jogosan merülhet fel a kérdés, ha az amerikaiak számára két elérhető "termék" van, akkor választhatnak?

"Aki bármilyet is kap, legyen hálás"

Korai még erre a kérdésre válaszolni - mondta a Medpagetoday.com-nak Leana Wen, a George Washington Egyetem szakértője még tavaly ősszel, amikor a választás lehetőségéről kérdezték. Úgy fogalmazott, mivel kezdetben nem lesz elegendő oltás minden amerikai számára, így valószínűleg azt adathatják be, amihez hozzáférésük lesz. Később az amerikai Nemzeti Egészségügyi Intézet vezetője, Francis Collins kijelentette, legyenek boldogok és elégedettek azok, akiknek bármilyen oltást is felajánlanak, egyelőre ugyanis nem lesz elegendő vakcina az országban.


Naor Bar-Zeev, a baltimore-i Johns Hopkins Egyetem Nemzetközi Vakcina Hozzáférési Központ munkatársa pedig óva intett attól, hogy egymással hasonlítgassuk a vakcinákat, mert eltérő hatékonyságúak lehetnek például az időseknél vagy az immunhiányos embereknél. Egyben ő is hangsúlyozta, nem most van itt a válogatás ideje. "Olyan kultúrában élünk, ahol a telefonunkon balra vagy jobbra húzva dönthetünk a dolgokról, de az élet nem mindig működik így" - mondta. 

500 oltást semmisített meg egy oltásszkeptikus

Hogy mennyire kivételezett helyzetben vannak a fejlett államok, arra egy friss tanulmány világított rá a közelmúltban. A koronavírus-vakcinák világszerte tervezett adagjának ugyanis csaknem felét olyan magas jövedelmű országok kötötték le, mint az Egyesült Államok, Japán vagy Ausztrália, ami azt jelentheti, hogy a világ lakosságának negyedét sem tudják majd beoltani 2022-ig. Ezek után még inkább mellbevágóan hatott a hír, mely szerint egy Wisconsinban élő gyógyszerész azzal gyanúsítható, hogy 500 dózis koronavírus elleni vakcinát tett használhatatlanná, mert azt hitte, hogy azok veszélyesek, képesek lehetnek megváltoztatni az emberek DNS-sét. Ez egyébként egy igen elterjedt tévhit az mRNS alapú vakcinák kapcsán. A 46 éves férfiról azóta kiderült, már egy ideje furcsán, kiszámíthatatlanul viselkedett, felesége decemberben be is adta a válókeresetet emiatt.

A brit lakosság legveszélyeztetettebb korosztályának csaknem negyede már megkapta a koronavírus elleni oltást. Ide kattintva cikkünkből kiderül, hogy áll a brit oltási program.

Hirdetés

Hogy érzi magát? Országos eredmény megtekintése >>
Hogy érzi magát?
Kirobbanó formában van? Válassza ki a lelki- és testi állapotához illő emojit és nézze meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!
Milyen most a lelkiállapota?
Letargikus vagyok
Kissé magam alatt vagyok
Kiegyensúlyozott vagyok
Jókedvű vagyok
Majd kiugrom a bőrömből
Hogy érzi magát?
Kirobbanó formában van? Válassza ki a lelki- és testi állapotához illő emojit és nézze meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!
Hogy érzi most magát fizikailag?
Teljesen hulla vagyok
Voltam már jobban is
Átlagos formában vagyok
Jól vagyok
Kirobbanó formában vagyok
Hogy érzi magát?
Lelkiállapot
Fizikai állapot
Legjobban:
Legrosszabbul:
További cikkek
Szóljon hozzá Ön is és olvassa el mások hozzászólásait

Humánmeteorológia

Humanmeterológia szolgaltatója

Fronthatás:
Nincs front

Maximum:
+20, +25 °C
Minimum:
+13, +18 °C

Délelőtt északkeleten napos idő lesz, máshol tovább növekszik a felhőzet, és elszórtan záporok alakulnak ki.

Egészséget befolyásoló hatások:
N/A

Részletes adatok és előrejelzés

Tekintse meg az időjárási frontokat!Térképezze fel a pollen adatokat!

Kövesse a Házipatikát:

GyógyszerekGyógyszerkereső
GyógyszerHatóanyag