Így küzdhetünk a koronavírus ellen
Bár léteztek és ma is léteznek hasonló kórokozók, az új koronavírus, avagy a SARS-CoV-2 csupán a mostani járványban jelent meg, magyarán a maga nemében egy teljesen új fenyegetéssel van dolga az emberiségnek. Emiatt sem védőoltás, sem specifikus gyógykezelés nincs még a kezünkben, amivel fel lehetne venni a harcot a fertőzéssel szemben. Párhuzamosan több kutatás is zajlik a megfelelő szerek kifejlesztésére, kérdéses ugyanakkor, hogy ezekből mikor születik biztonságosan és hatékonyan alkalmazható prevenciós, illetve terápiás eljárás. Jelenleg tehát csakis úgy lehet elejét venni az új koronavírus, valamint az általa okozott fertőző megbetegedés, a COVID-19 terjedésének, ha fizikailag gátoljuk az emberek közötti átadást.
A vírus ugyanis elsősorban cseppfertőzéssel, továbbá széklet útján terjed. Egyelőre nem tisztázott, hogy tünetmentes fertőzöttek is átadhatják-e másoknak a kórokozót, azok azonban, akiknél panaszokat is okoz a megbetegedés, átlagosan 2-5 további személyt fertőzhetnek meg . Fontos tehát az új fertőzések minél gyorsabb felismerése, hogy az érintettek elkülönítése, illetve szükség esetén a járványos gócpontokon egyéb megelőzést segítő korlátozások életbe léptetése révén megakadályozható, vagy legalábbis lassítható legyen a vírus terjedése.
Az RT-PCR-teszt szerepe a koronavírus-fertőzés felismerésében
A járvány által érintett területeken azonnal felmerül a COVID-19 gyanúja, ha valakinél jelentkeznek a betegségre jellemző tünetek. A fertőzést néhány napig - vagy szélsőséges esetben akár közel két hétig - tartó lappangási idő követi, majd hirtelen kialakuló és magas láz, fejfájás és száraz köhögés lép fel testi panaszként. Idővel a száraz köhögés hurutossá válik, a továbbra is fennálló láz mellett pedig tüdőgyulladás is kialakul. Összességében az esetek valamivel több mint egytizedénél válik súlyossá a betegek állapota, minden száz megbetegedésre pedig egy-két haláleset jut. Rendszerint idős, egyéb krónikus betegségben is szenvedő emberek az áldozatok.
A koronavírus-fertőzés diagnózisának felállításához laboratóriumi vizsgálatra van szükség. A molekuláris biológia számos célra alkalmazza az úgynevezett polimeráz-láncreakciót (PCR), beleértve különböző patogének, köztük a koronavírusok azonosítását is. Az eljárás célja, hogy felszaporítsa az adott mintában található örökítőanyagot, avagy DNS-t, amely így könnyebben vizsgálható. Ez azonban már a folyamat második lépése, a koronavírus ugyanis az RNS-vírusok közé tartozik. Éppen ezért először reverz transzkriptáz (RT) enzim segítségével DNS-t kell készíteni belőle, amit aztán a PCR folyamán fel lehet szaporítani.
A teszt korlátai koronavírus-fertőzés esetén
Akinél a teszt pozitív eredményt hoz, lényegében szinte biztosan fertőzött . Mindazonáltal akadnak korlátai a módszernek. Egyrészt előfordulhat, hogy a fertőzés korai szakaszában még túl kevés a vírus kópiaszáma a szervezetben ahhoz, hogy azt ki lehessen mutatni a vizsgálattal. Így tehát előfordulhat, hogy a negatív eredmény ellenére is nem sokkal később megbetegszik az illető. Másfelől a PCR-teszthez megfelelő felszerelés és szaktudás szükséges, valamint legjobb esetben is órákat vesz igénybe, amíg egy-egy mintáról kiderül, tartalmaz-e koronavírust. Nagy esetszám mellett ez már könnyen kapacitásbeli problémák kiütközéséhez vezethet, magyarán túl sok lesz a beteg ahhoz, hogy mindenkit időben le lehessen tesztelni a fertőzésre.
Egy, a Radiological Society of North America által február 26-án közölt tanulmány szerint érdemes lehet megfontolni a mellkasi CT mint diagnosztikai módszer alkalmazását koronavírus-fertőzések kapcsán. A szerzők egy több mint ezer páciens bevonásával lefolytatott kutatás eredményei alapján úgy találták, hogy míg az RT-PCR-teszt csupán 59 százalékos pontossággal mutatta ki a vírust, addig a mellkasi CT 88 százalékos hatékonysággal azonosította a COVID-19-betegeket. A kutatók úgy fogalmaztak, a CT elérhetőbb, praktikusabb és gyorsabb lehetőséget kínál a megbetegedések kimutatására, különösen a járványos területeken.
Felhasznált források:
