Egy friss amerikai kutatás szerint sokkal több ember kaphatta el eddig a COVID-19-et okozó új koronavírust , mint azt bárki is gondolta volna. Megállapításaikat egy 3300 embert magába foglaló antitestteszt-kutatásra alapozták, melyet április 17-én publikáltak a Stanford Egyetem tudósai - egyelőre még más szakértők által meg nem erősített - tanulmányukban. A LiveScience cikkéből kiderült, a kutatók által a kaliforniai Santa Clara megyében végzett szerológiai vizsgálatra a Facebook-on toborozták a résztvevőket, akiknek két nap állt rendelkezésére, hogy részt vegyenek a vizsgálaton egy autós tesztponton április 3-án és 4-én. Az elvégzett vizsgálatok alapján minden 66. teszt eredménye pozitivitást mutatott, azaz a 3300-ból 50 alany vérében jelen volt a fertőzés után termelődő antitest. Ezt a vizsgált emberek irányítószámával, etnikai hovatartozásával és nemével összevetve és a megye teljes populációjára vetítve a kutatók nem kevesebbet állítanak tanulmányukban, minthogy a 2 milliós Santa Clara lakosságának 2,5-4,2 százaléka is túleshetett már a COVID-19-en. Ez 48-81 ezer embert jelenthet, miközben a hivatalos adatok szerint jelenleg körülbelül 1000 azonosított esetről tudnak a területen.
Lehetne ezt jól is használni
A stanfordi tudósok állításával szemben, miszerint az ismert esetek akár 85-szöröse is lehet a fertőzöttek aránya, több kutató is kételyeit fogalmazta meg a LiveScience-nek, mivel szerintük ezek a szerológiai vagy más néven antitesttesztek megbízhatatlanok, túl sokszor adnak falspozitív vagy éppen falsnegatív eredményt. Vannak azonban olyanok is, akik melléjük álltak. Krys Johnson, a Philadelphiai Temple Egyetem epidemiológusa például úgy véli, sokkal szélesebb körben kellene ilyen szerológiai teszteket végezni, mert akkor remekül használható lenne arra, hogy megállapítsák, mi az az antitestmennyiség , ha van egyáltalán ilyen szint, amely már elegendő lenne az immunitás fenntartásához. De lehet-e ebből az eredményből olyan következtetéseket levonni, hogy mennyire halálos valójában a vírus, milyen elterjedt, és hogy mikor enyhíthetőek a korlátozások? A LiveScience által megkérdezett epidemiológusok szerint ezekre nem egyértelmű a válasz.
Kevésbé halálos, mint gondolták?
A kutatócsoport a fent ismertetett becslései alapján az eddigi halálesetek számát is figyelembe véve a koronavírus-fertőzöttek és áldozatok arányát, azaz a halálozási rátát 0,12 és 0,2 százalék között határozta meg, ami jóval kevesebb, mint amivel eddig a tudósok számoltak (az 0,5-0,9 százalék közötti). A megkérdezett szakértő azonban arra figyelmeztet, hogy a vizsgálatban használt szerológiai tesztek nem megbízhatóak. "Akár néhány falspozitív teszt is keltheti azt a benyomást, hogy sokkal több koronavírus-eset fordult elő, mint valójában" - mondta George Rutherford, a San Francisco-i Kaliforniai Egyetem biostatisztikai és epidemiológus professzora, hangsúlyozva: a piacot elárasztották a kétes megbízhatóságú tesztek , mivel az amerikai élelmiszer- és gyógyszerügyi hatóság (FDA) enyhítette a minőség-ellenőrzési szabályokat. Rutherford szerint a statisztikai kiigazítások előtti 1,5 százalékos pozitivitási arány elképzelhető, de semmiképp sem az a 2,5-4,2 százalék. Az epidemiológus szerint a halálozási ráta esetében is túlzásokba estek a stanfordi kollégái. "Ráadásul, mivel a mintavétel sem volt véletlenszerű, ez is torzíthatja az eredményt" - jegyezte meg Rutherford. Arra utalt arra, hogy nagyobb valószínűséggel jelentkeztek olyanok a vizsgálatra, akik azt gyanították, hogy átestek a fertőzésen, de tünetmentesen esélyük sem lett volna a tesztelésre.
Kínos gondok végbéltájékon: mennyit tudunk róluk?
Hotel Caramell Premium Resort****superior nyereményjáték
Ezek még igencsak konzervatív becslések
Krys Johnson, a Philadelphiai Temple Egyetem epidemiológusa ezzel szemben úgy véli, ha a tanulmány megírásához használt vizsgálat mintája még jobban reprezentálta volna az adott terület etnikai összetételét, akkor még nagyobb arányban találtak volna a fertőzésen már átesett embereket. "Ez azt jelentené, hogy a dokumentum becslései még konzervatívok is voltak a Santa Clara megyei és az egyesült államokbeli fertőzöttek arányát tekintve" - fejtette ki véleményét a LiveScience-nek a kutató. Hangsúlyozta azonban, hogy a Santa Clarára vonatkoztatott halálozási arányt nem lehet alkalmazni az USA más területeire, mégpedig azért, mert általában véve máshol magasabb az elhízottak és a krónikus betegek aránya, ami a COVID-19 végzetes kimenetelének kockázatát tovább növeli.
A tennesseei Vanderbilt Egyetem fertőző betegségekkel foglalkozó szakembere, William Schaffner szerint anélkül, hogy több helyen és más populációkban is teszteket végeznének, lehetetlen az eredményeket az Egyesült Államokra vonatkoztatni. Úgy véli, az 50-85-szörös előfordulási arány túl magas, s az így kiszámolt 0,12-0,2 százalékos halálozási ráta viszont túl alacsony.
Hogy lehetnek egy "enyhe betegségnek" katasztrofális hatásai?
Ha a stanfordi kutatók eredményei reprezentatívak, az felvetné a kérdést: hogyan okozhat egy ilyen viszonylag alacsony halálozási rátájú betegség világszerte katasztrofális állapotokat? Hogyan képes megbénítani Kína gazdaságát hónapokra? Hogyan tudja Amerika legnagyobb városát az összeomlás szélére sodorni? Hogyan képes világszerte 1,5 milliárd gyermeket megfosztani az iskolai oktatástól?
Kiderült, ez határozottan lehetséges, mivel tavaly az egész Földön még senki sem volt kitéve ennek a vírusnak, így bárki potenciálisan elkaphatta. Hogy érthetőbb legyen, más vírusok régóta keringenek az emberek között, sokkal többen immunisak már rájuk, ezért csak a lakosság egy kis része van veszélyben. Így, ha ez az új koronavírus nem is annyira halálos, elképzelhető, hogy sokkal több áldozatot követel, mint más, hasonló vírus, pusztán azért, mert potenciálisan sokkal több embert fertőzhet meg, ami viszont képes a teljes egészségügyi rendszert túlterhelni - fejtegette Schaffner. Szerinte hiú ábránd a nyájimmunitás , hiszen még ezek szerint az adatok szerint is nagyon messze vagyunk attól, hogy akár az USA-ban, akár máshol elegendően essenek át az új típusú koronavírus-fertőzésen. "Santa Clarában még mindig legalább a lakosság 95 százaléka fogékony a vírusra" - húzta alá a szakember.
A nyájimmunitás kapcsán Johnson arról beszélt, még New Yorkban , ahol a COVID-19 okozta halálesetek száma már meghaladta a város lakosságának 0,1 százalékát, sem járnak ehhez közel, hiszen, ha megpróbáljuk felhasználni a stanfordi kutatók eredményeit - amiknek más területekre való alkalmazása egyébként jelentős kihívás statisztikailag -, akkor is legfeljebb a népesség 15 százaléka fertőződött még meg, ami a nyájimmunitáshoz szükséges arány töredéke - mondta a Philadelphiai Temple Egyetem epidemiológusa.
Schaffner szerint a mostani kutatás adatai alapján érdemes lesz azonban átgondolni a társadalmi távolságtartás hosszú távú modelljeit, főképp az azzal járó költségek miatt is (mint arról a HáziPatika.com-on is beszámoltunk , több tudós akár 2022-ig eltartó korlátozásokat is elképzelhetőnek tart, hacsak nem lesz hamarabb vakcina). "Ésszerűnek tűnik, hogy késő őszig, de akár télig is fennmaradjanak a társadalmi távolságtartási korlátozások. Utána meg majd meglátjuk" - fogalmazott kissé ködösen Schaffner.
A koronavírus-járványban rengetegen igyekeznek segíteni környezetükben. Egy brit tanár - akiről az nlc.hu cikkében olvashat - például napi 78 menzaadagot visz ki tanítványainak.
Legjobban: