Van egy kérdés, ami már a koronavírus-járvány kitörése óta foglalkoztatja a kutatókat: minden megfertőződött szervezete termel-e antitesteket, és ha igen, meddig marad meg a védettség? Egy ,a Nature Medicine-ben megjelent új kutatás szerint nem túl sokáig. A tanulmány szerzői szerint az antitestek - melyek olyan "védő" fehérjék, amik egy fertőzésre adott válaszként termelődnek - legfeljebb 2-3 hónapig vannak jelen a vérben, főképp azoknál, akiknek semmilyen tünete sem volt, amíg fertőzöttek voltak. Ez azonban a szakértők szerint nem feltétlenül jelenti, hogy őket másodszor is megfertőzheti a vírus. Ezeknek az antitesteknek a jelenléte akkor is képes megvédeni, akár az immunrendszer T- és B-sejtjei, ha csak nagyon alacsony koncentrációban vannak jelen a szervezetben - állítják.
Az eredmények alapján a kutatók egyúttal arra is figyelmeztetnek, érdemes alaposan átgondolni az immunitás-útlevelek bevezetését, melyet azok kaphatnának, akik egyszer már átestek a fertőzésen és ezáltal (legalábbis eddig így gondolták) védettséget szereztek. Hangsúlyozzák, indokolt továbbra is fenntartani az óvintézkedéseket, mint például a távolságtartás, vagy a nagy kockázatú csoportok védelme.
A kutatók egyébként abban bíznak, hogy az ismétlődő fertőzés ellen védő antitestek hatása legalább addig tart majd, mint a korábbi SARS és MERS koronavírusok esetében - azok nagyjából a betegség után egy évig voltak kimutathatóak a korábbi fertőzöttek véréből.
81 százaléknál csökkent az antitestszint
Korábban több kutatás is foglalkozott már azzal, hogy azoknál, akiknél a fertőzés következtében kialakult a COVID-19, a szervezet antitesteket termel, bár ott sem tudni, meddig maradnak meg a szervezetben ezek a fehérjék, hiszen még egy év sem telt el a járvány kirobbanása óta. Ez a mostani Nature Medicine-beli publikáció azonban az első, ami a tünetmenteseknél vizsgálta az immunválaszt.
A kutatók 37 tünetmentes fertőzött adatait hasonlították össze ugyanennyi COVID-19-betegével a kínai Csonkingban, és úgy találták, sokkal gyengébb immunválaszt váltott ki a vírus náluk, mint a tüneteket mutatóknál. Számokban kifejezve, hetekkel a felgyógyulás után vett vérmintákból a tünetmentesek 38 százalékánál nem érte el az antitestek száma a küszöbértéket, míg a betegség jeleit mutatók esetén ez csak 22,5 százalék volt. Később, a gyógyulást követő 8. héten megismételték a szerológiai tesztet, és úgy találták a tünetmentesek 81 százaléknál, a korábban COVID-19 jeleit mutatók esetében 62 százaléknál csökkent az antitestek jelenléte. Ráadásul a tünetmentes betegek esetében alacsonyabb volt 18 gyulladás elleni sejtet jelző fehérje szintje a másik csoporthoz képest, ami gyengébb immunválaszt jelez az új koronavírussal szemben.
A B-sejtek emlékeznek a vírusra
Megjegyzendő, hogy a vizsgálati minta kicsi, és a kutatók nem vették figyelembe, hogy a szervezet immunsejtjei már meglévő "eszközeikkel", vagy új antitestek termelésével küzdöttek a fertőzés ellen. Néhány korábbi tanulmány ugyanis azt mutatta, a koronavírus képes határozott és erős immunválaszt kiváltani a szervezet védelmére szolgáló immunsejtekből.
"A legtöbb ember általában nem ismeri a T-sejt immunitást, ezért a beszélgetések nagy része így az antitestek szintjére összpontosított" - mondta Angela Rasmussen, a Columbia Egyetem virológusa a témát körüljáró The New York Timesnak. Függetlenül a T-sejtektől, amik képesek elpusztítani a vírust, a fertőzöttek szervezete úgynevezett memória B-sejteket is termel, amik hamar fel tudják pörgetni az antitesttermelést, ha az szükségessé válik. "Ha újra találkoznak a vírussal, emlékeznek rá, ezért azonnal és nagyon gyorsan antitesttermelésbe kezdenek" - mondta Florian Krammer, az Icahn School of Medicine at Mount Sinai virológusa, aki több koronavírus-antitestkutatást is vezetett.
Bár az új tanulmány szerint az antitestek szintje már 8 héttel a gyógyulás után sokaknál a küszöbérték alá csökkent, ez csak egy antitesttípus, ami a koronavírust alkotó egyik fehérjével szemben veszi fel a harcot. A másik, a vírus úgynevezett tüskefehérjéit célzó ellenanyag ugyanis - ami a SARS-CoV-2 semlegesítéséhez és az újrafertőződés megelőzéséhez szükséges - továbbra is jelen volt. Sőt, valójával sokkal kisebb mértékben csökkent a koncentrációjuk a tünetmenteseknél, mint a másik csoport esetében. "A semlegesítő antitestek azok, amik igazán számítanak, és ez már egy másik történet" - mondta Dr. Krammer.
Mást terjesztenek a tünetmentesek?
Egy másik, a Nature-ben szintén a múlt héten megjelent tanulmány ráadásul arra a következtetésre jutott, hogy akár az antitestek alacsonyabb szintje is elég lehet a vírus elleni harcban. "Úgy tűnik, hogy bizonyos antitestek, még ha csak kis mennyiségben is vannak jelen, képesek hatékonyan semlegesíteni a vírust" - magyarázta Dr. Rasmussen, hozzátéve: az újrafertőződés elleni védelmet nem feltétlenül határozza meg az antitestek szervezetbeli szintje.
A tünetmentes és a betegség jeleit mutató fertőzöttek azonban nemcsak ebben különböznek. Egy új kínai kutatás szerint a fertőzöttek mintegy 20 százaléka semmilyen panaszt nem tapasztal, ám harmaduknál kimutathatóak a COVID-19-re jellemző és egyéb abnormális elváltozások a tüdő és a test más sejtjeiben. Ráadásul e szerint a tanulmány szerint a tünetmentesek is fertőznek, mégpedig tovább, mint akik a betegség jeleit mutatják. Ez Dr. Rasmussen szerint azért fontos, mert bizonyítja a tünetmentesek fertőzőképességét. Azt azonban a virológus és más szakértők is hangsúlyozták, egyelőre nem tudni, hogy az a vírus, amit a tünetmentesek adnak át másoknak, képes-e továbbfertőzni. "Fontos lenne tudni, hogy csak vírusmaradványokat, vagy fertőzőképes vírust terjesztenek-e" - vetette fel Dr. Akiko Iwasaki, a Yale Egyetem immunológusa, aki komoly aggodalmakat fogalmazott meg az új kutatások kapcsán. "Ezek a tanulmányok rámutatnak, hogy sokkal erősebb vakcinára lesz szükségünk, mivel a természetes immunitás a legtöbb embernél rövid távú és nem tökéletes" - mondta, hozzátéve: a nyájimmunitás elérésében sem számíthatunk erre.
Egy bárban ünnepelték a karantén végét, a nő és 15 barátja koronavírusos lett - a teljes cikkért kattintson társportálunk, az nlc.hu cikkére .
