"Az elkövetkező tíz évben enyhébbé válhat a COVID-19 lefolyása, ahogy az emberi populációk kollektíven immunissá válnak rá" - idézi az intézmény közleménye Fred Adlert, a Utahi Egyetem matematikus és biológus professzorát. Habár ma kétségtelenül az új koronavírus (SARS-CoV-2) a legismertebb, nem ez azonban a koronavírusok családjának egyetlen tagja, amely képes terjedni az emberek között. Szezonálisan egyéb koronavírusok is keringenek, ezek ugyanakkor jóval enyhébb megbetegedést okoznak. Mindazonáltal egyes tudományos bizonyítékok arra utalnak, hogy e koronavírusok is súlyosabb panaszokat váltottak ki egykor, illetve ezek lehettek a felelősek a 19. század végén egymillió ember életét követelő ázsiai-, avagy oroszinfluenza-pandémiának . Adler és munkatársai ezen feltevés által inspirálva kerestek választ arra a kérdésre, hogy vajon hosszú távon a SARS-CoV-2 is hasonlóképpen megszelídülhet-e.
Létrehoztak tehát egy matematikai modellt, alapul véve a jelenlegi világjárvány során szerzett adatokat arról, hogy reagál az emberi immunrendszer a fertőzésre. Ennek mentén három kulcsfontosságú trendre építkeztek a vizsgálatban.
- Valószínűsíthető, hogy a vírusok mennyisége, amellyel érintkezésbe kerülünk, összefüggésben áll a betegség lefolyásának súlyosságával.
- Aki kevés vírussal érintkezik, nagyobb valószínűséggel vészeli át enyhe tünetekkel a fertőzést, egyben kevesebb vírust is bocsát ki a környezetébe.
- Azok a felnőttek, akik nagy mennyiségű vírussal érintkeznek, nagyobb arányban betegszenek meg súlyosan, egyszersmind több vírust is szórnak szét maguk körül.
- A maszkviselés és a távolságtartás csökkenti a szervezetet érő vírusok mennyiségét.
- Gyermekeknél ritkán alakul ki súlyos lefolyású COVID-19.
- Azoknál a felnőtteknél, akiket beoltottak, illetve akik korábban átestek a fertőzésen, védettek a súlyos lefolyású betegséggel szemben.
Lefuttatva több forgatókönyvet is, a matematikai modell eredményei arra utalnak, hogy a fenti három mechanizmus kombinációja egy olyan helyzetet hoz létre, ahol hosszú távon a populáció egyre nagyobb részére lesz jellemző, hogy enyhe panaszokkal vészeli át a fertőzést. A kutatók szerint így idővel a SARS-CoV-2 is csak egy újabb szezonális koronavírussá alakul át. "A pandémia kezdetén még senki sem találkozott korábban a vírussal. Az immunrendszerünk egyszerűen nem volt rá felkészülve" - magyarázta Adler. Kitért rá, modelljük szerint természetes fertőzések és oltások révén egyre több felnőtt válik részben védetté, ami által egy évtizeden belül eltűnhetnek a súlyos megbetegedések. Eközben kizárólag a gyermekek maradnak meg mint akik még nem érintkeztek a vírussal, ők pedig természetszerűleg kevésbé fogékonyak a súlyos COVID-19-re .
"A megközelítés újszerűsége abban rejlik, hogy felismerjük az enyhe és súlyos COVID-19 közötti versengést, és feltegyük a kérdést, hogy vajon melyik típus marad fenn hosszú távon. Mi úgy találtuk, hogy az enyhe fertőzések fognak nyerni mindaddig, amíg edzésben tartják az immunrendszerünket, hogy az képes legyen felvenni a harcot a súlyos fertőzésekkel szemben" - hangsúlyozta Alexander Beams, a Viruses című folyóiratban megjelent tanulmány első szerzője. A kutatók ezzel együtt leszögezték, hogy modelljük nem vett számításba minden lehetséges befolyásoló tényezőt. Elképzelhető például, hogy a vírus új variánsai részben felülkerekednek az immunvédettségen, ezáltal a COVID-19 ismét rosszabbá válhat. Éppen ezért további kutatások várhatók még a témában.
