A halottvizsgálatot végző orvosoknak továbbra is követniük kell a 2019. január 10-én kiadott tájékoztatóban foglaltakat, amelyben a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) többek között előírja, hogy minden olyan elhalálozást be kell jelenteni, ami az oltást követő egy hónapon belül történt. Emellett az oltást követő egy hónapon belüli elhalálozás esetén a halottvizsgálatot végző orvosnak kezdeményeznie szükséges a kórboncolást, valamint az Oltást Követő Nem Kívánatos Esemény (OKNE) bejelentését - számolt be róla a Telex . Mint írják, ez az irányelv újabb pluszterhet róhat a végletekig leterhelt egészségügyi dolgozókra és intézményekre. Az eddigi adatok szerint ugyanis Magyarországon a regisztrált 65 év felettiek 90 százaléka már megkapta a koronavírus elleni vakcina első adagját, vagyis a tájékoztatóban foglaltak szerint mindenkin kötelező elvégezni a boncolást, aki elmúlt 65 éves, és az oltást követő egy hónapon belül életét veszti.
A lap halottszállítással foglalkozó forrása elmondta, hogy a tájékoztatóban foglaltak betartása könnyen zavart kelthet. Hogyha például egy elhunyt hamvasztását a kormányhivatal nem engedélyezi, a holttest boncolásra visszakerül a kórházba, ahol hűteni és tárolni kell azt - emiatt a kórházi kapacitás végleg kifulladhat. Extra nehezítő körülmény lehet az is, hogy a kormányhivatalok munkatársai nem férnek hozzá az elhunyt betegútját tartalmazó elektronikus rendszerhez, így azt sem látják, kapott-e a halála előtti egy hónapban bármilyen védőoltást.
"A COVID-osztályokon dolgozó kollégái már kezdik távolabbról szemlélni ezt a sok halált, mert csak úgy tudják elviselni a történteket. Megszokni viszont lehetetlen" - nyilatkozta egy hazai szakember. A témáról ide kattintva olvashat bővebben.
