Komposztálás válthatja fel a temetést
Bizonyos tekintetben teljesen természetes, másfelől merőben újszerű módot talált egy washingtoni székhelyű temetkezési cég az elhunyt emberek földi maradványainak kezelésére. Eljárásuk a hagyományos temetési módszerek helyett egyfajta komposztálást alkalmaz.
Léteznek olyan cégek, amelyek szolgáltatási kínálatába tartozik, hogy elhunyt szeretteink hamvaiból gyémántot készítenek. Részletek itt.
Az ötlet gazdája Katrina Spade, akinek az volt az eredeti víziója, hogy egy környezetbarát megoldással forradalmasítsa a temetkezés gyakorlatát. Végül 2017-ben megalapította Recompose nevű cégét, majd hosszas lobbitevékenységgel sikerült kiharcolnia, hogy Washington állam 2020 májusától engedélyezze a föld feletti dekompozíciós eljárást a koporsós temetés és hamvasztás zöld alternatívájaként - írta meg az IFLScience. Spade természetes szerves redukciónak nevezi a folyamatot, amely lényegében talajjá alakítja az emberi testet. A szolgáltatás díja 5500 amerikai dollár, átszámítva mintegy 1,6 millió forint. Ezért cserébe a családtagok egy kis darab talajmintát is hazavihetnek elhunyt szerettükből, hogy aztán otthoni zöld területeiket gazdagítsák vele.

A környezetet védi a komposztálás
A teljes igazsághoz hozzátartozik, hogy a földterületek kihasználása kifejezetten aktuális téma napjainkban, amint a klímakrízis egyre jobban elharapódzik. A különböző mezőgazdasági, ipari és egyéb célra használt területek visszaalakítása természetes környezetté számottevő lehetőséget kínál a légköri szén-dioxid megkötésére és a biodiverzitás erősítésére egyaránt. Csak az Egyesült Államokban mintegy 4 ezer négyzetkilométer területet foglalnak el a temetkezési helyek, míg a koporsók gyártása hozzávetőleg 16 ezer négyzetkilométer erdő elpusztításával jár évente. Ezen felül a balzsamozás miatt 3 millió liter balzsamozó folyadék kerül a földbe szennyezőanyagként. Spade ennek szerette volna elejét venni azáltal, hogy az elhunytak testét éppolyan természetes módon adja vissza a földnek, ahogy születtek. A föld feletti dekompozíciós eljárás nem titkolt célja, hogy visszaszorítsa a temetkezésből származó szén-dioxid-kibocsátást.
Anna Swenson, a Recompose munkatársa az IFLScience megkeresésére elmondta, mostanáig 550-en fizettek be a cégnél, hogy haláluk után komposztálással érjen véget útjuk ebben a világban. Swenson szerint minden tag egy tonna szén-dioxidtól kíméli meg a környezetet. Az Egyesült Államok környezetvédelmi ügynökségének kalkulátora alapján 550 tonna szén-dioxid kibocsátása 63 háztartás éves energiafelhasználásával egyenértékű, avagy 2,2 millió levezetett kilométerrel egy átlagos személygépkocsiban utazva. "Ahogy bővül a közösségünk, úgy válik egyre jelentősebbé a környezetre gyakorolt kollektív pozitív hatásunk is" - mutatott rá Swenson.
Mi történik az elhunytakkal?
A mögöttes célok világosak, lássuk azonban, mi is történik pontosan a föld feletti dekompozíciós eljárás során. A recept tulajdonképpen egyszerű és teljes mértékig természetes: a holttesteket egy tárolóba fektetve faforgács, lucerna és szalma keverékével borítják be, egyfajta zárt szisztémát létrehozva ezáltal. Ezt követően a keverékben burjánzó mikrobák - folyamatos szellőztetés mellett - alig harminc nap alatt teljesen lebontják a testet, amely így a komposzthoz hasonló talajjá alakul át.
Biztonsági okokból akadnak olyan esetek, amikor nem alkalmazható ez a módszer. A Recompose nem vállalja olyan emberek komposztálását, akik ebolában haltak meg, mivel afertőzésa látogatók és dolgozók közvetítésével könnyen kijuthatna a cég telepéről, majd járványt okozhatna. Hasonló okokból nem temetnek így Creutzfeld-Jakob-kórban elhunytakat, mert a meglévő tudományos bizonyítékok alapján a komposztálás nem pusztítja el a betegséget kiváltó prionokat. Minden más esetben ugyanakkor makulátlan munkát végez a természetes szerves redukció a patogének ártalmatlanítása terén, és nem marad más hátra, csupán tápanyagokban gazdag talaj.