A magyarok szerint lesz koronavírus elleni védőoltás, és a többség úgy gondolja, legkorábban egy év múlva lesz elérhető mindenki számára. A lakosság 55 százaléka nagy valószínűséggel beadatná magának a jóváhagyást kapott vakcinát - derül ki az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete (AIPM) megbízásából végzett országos reprezentatív kutatásból, amely megerősítette, hogy a magyarok bíznak az új fejlesztésű, innovatív gyógyszerekben. Magyarországon példaértékű az életkorhoz kötött védőoltások rendszere, a felmérésből pedig az is kiderül: a nem kötelező védőoltások közül az influenza elleni a leggyakoribb.
A többség bízik abban, hogy lesz hatékony vakcina
A koronavírushoz kapcsolódó vészhelyzetben sok szó esik a védőoltásokról, miközben a szakértők véleménye egyelőre megoszlik arról, elérhető lesz-e egyáltalán vakcina a COVID-19 betegségre, és ha igen, mikor, melyik készítmény lesz a befutó. A témához kapcsolódóan az egyesület országos közvéleménykutatásban vizsgálta a magyar lakosság véleményét azzal kapcsolatban, hogy mit gondolnak a koronavírus elleni vakcináról , más védőoltásokról, és milyen nem kötelező vakcinát adattak be maguknak eddig. Dr. Holchacker Péter, az AIPM igazgatója elmondta: a gyógyszeripar megfeszített erővel dolgozik a COVID-19 vakcina kifejlesztésén, amelynek hatékonyságát megtöbbszörözheti majd, ha a lakosság elfogadóan viszonyul az új fejlesztésű gyógyszerekhez. Adataik szerint a vírushelyzet ebben a tekintetben pozitív eredményeket hozott: az emberek jobban bíznak a gyógyszerekben, amit az is mutat, hogy a magyarok elsöprő többsége az új vírus elleni hatékony vakcina kifejlesztésére számít. Ezt a bizalmat nemcsak az elmúlt néhány hónap alapozta meg, hanem a gyógyszerek több évtizedes fejlődése is, amelynek hatására egyre hatékonyabban kezelhető számos súlyos betegség, így mind az életminőség, mind a várható élettartam korábban elképzelhetetlen mértékben növekedett.
A kutatás eredményei alapján a magyaroknak mindössze egyharmada (32 százalék) gondolja, hogy egy évnél is korábban elérhető lesz mindenki számára a koronavírus elleni vakcina hazánkban. 50 százalék szerint egy év múlva, 16 százalék szerint pedig 2 év múlva vagy később lesz védőoltás. A megkérdezetteknek mindössze 2 százaléka véli úgy, hogy nem lesz vakcina egyáltalán. Miközben a vakcina kifejlesztésében mindenki bízik, jobban megoszlik az emberek véleménye arról, hogy beadatnák-e maguknak a hatósági jóváhagyást kapott, más oltásokhoz hasonlóan biztonságos és alapos klinikai vizsgálatoknak alávetett védőoltást. A magyarok többsége COVID-19 vakcinapárti: 55 százalék jelezte, hogy nagy valószínűséggel beadatná magának a védőoltást.
Ezek a legnépszerűbb nem kötelező oltások
Azt is felmérték a vizsgálatban, hogy milyen gyakran kapnak az emberek nem kötelező védőoltásokat, és melyek a leggyakoribbak ezek közül. A magyarok többsége (64 százalék) még nem adatott be magának nem kötelező védőoltást. Kimagaslóan a leggyakoribb az influenza elleni (29 százalék), amelyet a kullancs okozta agyvelőgyulladás elleni (9 százalék) és a járványos agyhártyagyulladás elleni (4 százalék) védőoltás követ a listán. Azok körében, akik élnek a nem kötelező védőoltásokkal, legjellemzőbb az éves gyakoriság (44 százalék), és csak 5 százalék jelezte az évente többszöri alkalmazást. Az emberek harmada (33 százalék) öt évnél is ritkábban, 12 százalék kétévente, 7 százalék pedig ötévente adat be magának nem kötelezően előírt vakcinát.
A világ élvonalában a hazai átoltottság
Magyarországon példaértékű az életkorhoz kötött védőoltások rendszere, amire méltán lehetünk büszkék. A hazai oltási rendben minden gyermek 12 különböző fertőző megbetegedés ellen kap kötelezően térítésmentes védőoltást, aminek eredményeképpen a csecsemők és kisgyermekek hazai átoltottsága európai- és világviszonylatban is kiemelkedően magas. A kötelező védőoltások mellett a humán papillomavírus ( HPV ) elleni vakcina a leánygyermekek számára önkéntesen igényelhető, illetve 2017 óta a szülők a 2 éven aluli gyermekeik számára a C típusú meningococcus elleni védőoltást is 100 százalékos TB-támogatással kérhetik. Dr. Holchacker Péter szerint, Magyarország a szigorú védőoltási rendszernek köszönhetően a kanyaró, mumpsz, szamárköhögés és rubeola betegségek járványügyi helyzetét tekintve számottevően jobb mutatókkal rendelkezik számos lazább oltási fegyelmű fejlett, nyugat-európai országhoz képest. Ez a statisztika is rámutat arra, hogy mekkora érték rejlik a védőoltásokban, amit a COVID-19 világjárvány elleni küzdelemben még inkább előtérbe kell helyeznünk. A kutatás szerint a nem kötelező oltások vonatkozásában van még lehetőség a további fejlődésre, így tovább kell erősíteni a lakosság vakcinákba vetett bizalmát a járványok elleni sikeres védekezés érdekében - tette hozzá az AIPM igazgatója.
Megvan az első hivatalos koronavírus-vakcina - Putyin jelentette be - a részletkért kattintson társportálunk, az nlc.hu cikkére.
