A kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Magyar Intézetének kutatói tavaly április óta vizsgálják a koronavírus-járvány romániai gazdasági hatásait. A naponta frissített adatokat és előrejelzéseket interaktív infografikák segítségével jelenítik meg ezen a honlapon .
Nyolc tényezőt vesznek figyelembe
A kutatócsoport a brit The Economist gazdasági, politikai, üzleti hetilap által kidolgozott normalitásindex alapján hasonlította össze, hány százalékban tért vissza az élet a járvány előtti állapotokhoz. A mutató kiszámításánál nyolc tényezőt vesznek figyelembe: a tömegközlekedés kihasználtságát, a forgalom mértékét, a repülőjáratok sűrűségét, a lakáson kívül töltött időt, a mozik bevételeit, a sportesemények látogatottságát, a kiskereskedelem forgalmát és az irodahelyiségek foglaltságát, valamennyit a 2019-es adatokhoz viszonyítva.
Magyarország a harmadik helyen
A július 24-ei adatok alapján az Európai Unió szintjén Romániában a legmagasabb, 85,4 százalékos a normalitásindex, míg második helyen Ausztria áll 80,6 százalékkal, Magyarország pedig a harmadik helyezett 79,9 százalékkal. Világviszonylatban Nigéria (85 százalék) és Egyiptom (81,6 százalék) foglal el dobogós helyeket, de a kutatási projekt honlapján közölt térképen látszik, hogy feldolgozható adatok híján számos ország - Afrika szinte teljes egésze, a Közel-Kelet és Európa EU-n kívüli térségének jelentős része - kimaradt a felmérésből.
Jelenleg a Távol-Keleten vannak érvényben a legszigorúbb megszorítások: Malajziában még csak 27,9, Vietnamban 37,2, Indonéziában pedig 43 százalékban tért vissza az élet a világjárvány előtti állapotokhoz. Nyugat-Európa a "sárga zónába" tartozik: Spanyolországban 67, Franciaországban 72,7, Nagy Britanniában pedig 65,8 százalékos a normalitásindex.
Nincs "egészségügyi diktatúra"
A mutató összetevőinek időbeni változásait kommentálva az Adevarul hírportál rámutatott, hogy még a rendkívüli állapot sem tudta bezárni a románokat, hiszen a lakáson kívül töltött idő a zárlat idején is meghaladta a járvány előtti szint 80 százalékát, jelenleg pedig 7 százalékkal magasabb is, mint 2019-ben. A lap szerint a kutatás adatai egyértelműen cáfolják az oltásellenesek és koronavírus-szkeptikusok azon állítását, hogy Romániában "egészségügyi diktatúra" lenne. A lap által megszólaltatott Octavian Jurma biostatisztikus szerint inkább az a gond, hogy a lazítást nemzeti célkitűzéssé emelő kormánypolitika kifogta a szelet az oltáskampány vitorlájából, így Romániában az átoltottság a 30 százalékot sem éri el a negyedik hullám küszöbén.
Újabb mutánsokat eredményezhetnek a brit lazítások - olvassa el a részleteket korábbi cikkünkben !
