Dél-afrikai tudósok kihasználták a ritka lehetőséget, és egy 29 éves labortechnikuson nyomon követték a nyugat-nílusi vírust a fertőződéstől a tünetek megjelenésén át a felépülésig. A kutatók elsősorban a szervezet egyik fajta jelzőmolekulájának, a citokineknek a változását figyelték a betegség során.
Jelenleg még nem létezik a vírus ellen speciális kezelés, ám a citokinek a jövőben potenciális célpontok lehetnek. A nyugat-nílusi láz 1999-es első megjelenése óta endémiás az Egyesült Államokban. Típusosan madarakról terjed a szúnyogok közvetítésével emberre, a tünetek az enyhe influenzaszerű fájdalmaktól egészen az életet veszélyeztető agyvelőgyulladásig változhatnak.
Marietjie Venter, a Pretoria Egyetem orvosi virológiai tanszéke légző- és idegrendszeri kórokozók programjának vezetője egy HIV-negatív 29 éves nőt kísértek figyelemmel, aki egy tűvel megszúrta az ujját. A tünetek egy héttel ezután jelentkeztek, először hátfájás és nyaki merevség lépett fel, majd enyhe láz és agyhártya- és agyvelőgyulladás tünetei jelentkeztek: súlyos fejfájás, fényérzékenység és ízületi fájdalmak. A tünetek mintegy három hét alatt múltak el, a beteg fertőzést követően 26 nap múlva teljesen felépült.
Eközben 16 citokin szintjét mérték a vérben, majd ezt összehasonlították a betegség után öt évvel levett mintákkal és azt találták, hogy az alfa-interferon és az interleukin-13 szintje emelkedett volt, ez felveti annak lehetőségét, hogy az alfa-interferon segíthet a vírusfertőzés kezelésében, mivel csökkenti a szervezet immunválaszát.
"Az eredmények megerősítik, hogy ez a citokin magas szintet ért el, amikor a tünetek jelentkeztek, és támogatja az alfa-2-béta-interferon terápiás alkalmazását" - mondta el Venter, majd hozzátette, hogy mivel a vizsgált vírustörzs endémiás Dél-Afrikában, mind a helyiek, mind a turisták körében idegrendszeri betegséget okozhat. Továbbá arra is fény derült, hogy az előzetes hiedelmek ellenére a sárgaláz elleni oltás nem véd a nyugat-nílusi láz ellen.
