Tavaly 11 magyar áldozatot követelt az AIDS , idén pedig június végéig már 8-an vesztették életüket a kór következtében. Az idei magas halálozási arány a szakemberek szerint ismét ráirányítja a figyelmet a HIV-fertőzés korai felismerésének fontosságára, s a szexuálisan aktív felnőttek rendszeres HIV-szűrésének jelentőségére. Az Egyesített Szent István és Szent László Kórházban (ESZSZK) szakértői kifejtették, hogy idén a HIV új rizikócsoportokban is megjelent. Így a droghasználók köréből, illetve férfi és női szexmunkások közül is jelentettek eseteket. Az új fertőzöttek között az elmúlt öt évben megháromszorozódott a nők száma.
Láthatóan megnövekedett 2016-ban az AIDS-es áldozatok száma Magyarországon. Az Országos Epidemiológiai Központ (OEK) jelentése szerint 2015-ben egy év alatt 11 beteg vesztette életét, idén június végéig már 8 áldozatot szedett az immunhiányos tünetegyüttes. Dr. Szlávik János, az ESZSZK infektológus főorvosa elmondta, hogy Magyarországon évente mintegy 2-300 új HIV-fertőzöttet regisztrálnak, és bár nincs az országban járvány, de továbbra is sok a felderítetlen fertőzött. A becslések szerint legalább négyezer hazai HIV-pozitív beteg lehet, az érintettek több mint fele nem tud az állapotáról. A fertőzöttség csak szűréssel mutatható ki, ezért sokkal több embert kellene szűrni.
Összességében 3100 fölötti jár a kumulatív betegszám, azaz az 1985 óta regisztrált összes HIV-fertőzések száma Magyarországon. Idén június közepéig több mint 100 esetet regisztráltak az ESZSZK-ban. Jelenleg 1700 regisztrált HIV-fertőzött él itthon, s több mint 90 százalékuk rendszeres kezelésben részesül.
Szlávik János rámutatott, hogy a HIV-fertőzés akár 5-10 évig is tünetmentesen lappanghat, s a felderítetlen esetek és a HIV-szűrések alacsony száma miatt minden évben 40-50 esetben már a sokkal veszélyesebb AIDS-stádiummal kell kezelni a pácienseket. A kialakult AIDS-betegséggel diagnosztizáltak száma hasonló az egy évvel korábbihoz: 2016 első félévében 20 ilyen esetet regisztráltak.
A heveny HIV-fertőzés korai stádiumában általában rossz közérzet, láz, ízületi fájdalmak, torokfájás, többszörös nyirokcsomó-duzzanat, ritkábban kiütések alakulnak ki. Ezek azután néhány nap vagy hét alatt spontán, kezelés nélkül megszűnnek. Ebben az első szakaszban igen magas a vírusszám, éppen ezért nagyon erős a fertőzőképesség. A tünetmentes időszak akár 5-10 évig is tarthat, ezalatt a beteg közérzete jó, miközben szervezetében zajlik a vírusszaporodás. Ebben az állapotban is fennáll a fertőzőképesség.
Amikor az immunrendszer és a vírus egyensúlya megbomlik, fokozatosan megjelennek a betegség „gyanújelei”. Semmilyen más betegséggel nem magyarázható, hónapokig elhúzódó nyirokcsomó-duzzanatok alakulhatnak ki, valamint a kezelésre sem reagáló szokatlan bőrgyógyászati kórképek jelentkeznek. Például az övsömör vagy a gyorsan szaporodó vírusos szemölcsök, gombás fertőzések a hüvelyben, a szájban. Jellegzetes a súlyos faggyútúltengés okozta arcbőrgyulladás is. Előfordulhat ezeken kívül tartós láz, hasmenés, jelentős fogyás, éjszakai izzadás, stb.
A HIV-fertőzés utolsó stádiuma, az AIDS-betegség átlagosan 10 év után alakul ki. Ebben a szakaszban vírusellenes kezelés nélkül már visszafordíthatatlan az immunrendszer károsodása.
Az alacsony CD4+ sejtszám miatt fertőző és rosszindulatú daganatos, úgynevezett indikátorbetegségek jelentkeznek, például tuberkulózis, Kaposi-szarkóma, Pneumocystis carinii parazita okozta tüdőgyulladás, gombás nyelőcső vagy agyhártya gyulladás, illetve agytályog. A beteg halálát többnyire nem a HIV, hanem az általa okozott immunkárosodás és annak következményei – valamely fertőzés vagy tumor – okozzák.
Élet HIV-fertőzéssel
A HIV-fertőzés már jó ideje nem a halálos AIDS-betegség előszobája. A jól kezelt fertőzöttek vírusszáma drasztikusan lecsökkenthető, így az érintettek teljes életet élhetnek, dolgozhatnak, sőt a magzat veszélyeztetése nélkül gyermeket is vállalhatnak.
A hosszú távon is fenntartható panaszmentes élet feltétele viszont, hogy idejében felfedezzék a HIV-fertőzést és minél hamarabb elkezdődjék a páciens gyógyszeres kezelése. Ezzel érhető el, hogy ne alakuljon ki a betegség AIDS-fázisa. A hagyományos vérvételen kívül ma már gyorstesztek is rendelkezésre állnak: a beteg ujjából vett vérmintából rövid idő alatt megállapítható, hogy fennáll-e a HIV-fertőzés gyanúja. Ilyen gyorsteszttel végzett, ingyenes, anonim HIV-szűrésre van lehetőség hétfőtől–csütörtökig 14 és 16 óra között, pénteken 13 és 15 óra között a Szent László Kórház Központi Felnőtt Ambulanciáján, illetve nyáron, a népszerű szórakozóhelyeken és fesztiválokon felállított mobil szűrőállomásokon is.
„Néhány évvel ezelőtt még azt javasoltuk, hogy akik sűrűn váltogatják szexuális partnereiket, vagy külföldön, esetleg külföldivel létesítettek szexuális kapcsolatot, a biztonság kedvéért menjenek el szűrésre. Ma már azt tanácsoljuk, hogy mindenki, aki több partnerrel rendszeres nemi életet él, csináltasson évente HIV-tesztet” – hangsúlyozta Szlávik János. Különösen igaz ez a fiatal felnőttekre: a 2015-ben regisztrált 220 HIV-fertőzött több mint fele (53 száuzaléka) a 20–34 év közötti korcsoportból került ki. A korai diagnózis életeket menthet, a terápiával elérhető várható élettartam és életminőség megegyezik egy nem fertőzött emberével. Ugyanakkor a sikeres terápiához nélkülözhetetlen a páciens részéről a fegyelmezettség és a rendszeresség.
Új rizikócsoportok
Az infektológusok rámutattak, hogy idén a HIV a korábban itthon nem érintett rizikócsoportokban is megjelent: hazai droghasználók, illetve férfi és női szexmunkások között is diagnosztizáltak eseteket. „Nincs szó tömeges előfordulásról, de a rizikócsoportok kiszélesedése fokozottan a korai szűrés fontosságára irányítja a figyelmet. Ezt júniusban, a nyaralások és fesztiválszezon kezdetén nem lehet eléggé hangsúlyozni” – húzta alá Szlávik doktor. Ugyancsak új tendencia, hogy a fertőzöttek között érezhetően emelkedik a nők aránya. Közöttük öt év alatt megháromszorozódott az új HIV-fertőzöttek száma, bár a számok egyelőre még alacsonyak.
Ritkán, de diagnosztizálnak olyan HIV-fertőzést Magyarországon, amely terhes nőket érintett, és a fertőzés ténye csak a gyermek születése után derült ki. Fontos, hogy terhesség és gyermekvállalás előtt mindenképp történjen meg a rutinszűrésre, hiszen a kezelt HIV-fertőzés mellett ma már lehetséges a gyermekvállalás úgy, hogy a magzat nem fertőződik meg.
Dr. Pék Tamás az ESZSZK infektológus szakorvosa szerint Magyarországon az elmúlt 20 évben valamennyi ismerten HIV pozitív várandós nő, egészséges, azaz HIV negatív gyermeknek adott életet. „Az időben felismert HIV pozitív gyermekek a rendszeres gyógyszerszedés mellett teljes értékű életet élhetnek, s várható élettartamuk megegyezik a HIV negatív gyermekekével” – közölte.
HIV-helyzet Európában
Európában 2014-ben, 142 ezer új HIV-fertőzöttet – a jelentési rendszer 1980-as bevezetése óta – a legmagasabb esetszámot regisztrálta az Egészségügyi Világszervezet (WHO) európai regionális részlege. A fertőzöttek közül 85 ezren Oroszországban, 30 ezren pedig EU tagországokban élnek.
A szervezet jelentése szerint Kelet-Európában a HIV elsődlegesen heteroszexuális kapcsolatokban és intravénás droghasználattal terjed. A jelentésben felhívták a figyelmet arra is, hogy Európában három új HIV-fertőzöttből kettő született kontinensünkön, és a halálesetek nagy része a kései diagnózis, azaz az elmulasztott szűrővizsgálat következménye.
További információk: Hivinfo
