A kutatók szerint ez az áttörés segíthet a kormányoknak, hogy megértsék a járványok terjedését és fel tudjanak készülni rájuk, illetve, hogy felismerjék a törvényhozás milyen hatással lehet a természetre.
Kate Jones, a londoni University College professzora szerint a jövőnk szempontjából fontos modelljük segíthet támogatni a nemzeti és nemzetközi törvényhozókat az olyan döntések meghozatalában, mint például a mezők termőfölddé alakítását szabályozó rendeletek.
A legintenzívebb fertőző kórok mintegy 60-75 százaléka zoonótikus jellegű, főleg a denevérek terjesztenek nagyon sok betegséget. A két legismertebb, az Zika egyértelműen állati hordozóról terjedt át az emberekre, akik utána természetesen már egymást is képesek fertőzni. De a Lassa vagy a Rift-völgyi láz – amelyeknek újabb nagy rohamát várják a klímaváltozás miatt – is ilyen betegség, nem is beszélve a régi korok legnagyobb gyilkosáról, a pestisről.
Jones és csapata 408 főt vontak be a vizsgálatukban, akik az 1967 és 2012 között kitört Lassa-láz járványok helyszínein éltek Nyugat-Afrikában. Megvizsgálták a termőföld-használatban, a hőmérsékletben és az eső mennyiségében bekövetkezett változásokat, illetve elemezték a régiók általános egészségügyi helyzetét is. Felismerték például azt a patkányalfajt, amely a Lassa-lázat terjesztette az emberek között, és igyekeztek megállapítani annak elterjedtségét.
Az összegyűjtött adatokból és a klímaváltozás várható mértékét mutató részletes előrejelzésekből hozták létre a modellt. Segítségével képesek lehetnek megállapítani, milyen gyakorisággal bukkanhatnak elő a járványok, és hány ember fertőződhet meg tőlük.
Forrás: thanhniennews.com
