Egyre több állatbetegség terjedhet át emberekre

Egyre több, eredetileg állatoknál terjedő kórokozó betegítheti meg az embereket a jövőben, hasonlóan a koronavírushoz - figyelmeztetett az ENSZ Környezetvédelmi Programja (UNEP) és a Nemzetközi Állatállomány Kutatóintézet (ILRI) közös jelentésében.

Inger Andersen, az UNEP vezetője arról beszélt, a következő években állatról emberre átterjedő betegségek folyamatos áradatával szembesülhetünk, ha továbbra is kizsákmányoljuk az állatvilágot és károsítjuk az ökológiai rendszereket. A jelentés szerint mindehhez a hús iránti kereslet növekedése, az urbanizáció és a klímaváltozás is hozzájárul.

Vírustartályok: ezért veszélyesek a denevérek A denevérek ökológiai szempontból igen fontos állatok, de azért is komoly figyelmet kapnak, mert sok járványhoz volt már közük, és valószínűleg a jövőben is megőrzik ezt a szerepüket. A tudósok lassan kezdik megérteni, hogy miért. A témában írt átfogó cikkünket itt találja.

Előrelátható volt a koronavírus-járvány kitörése

A kutatók szerint az új típusú koronavírus (SARS-CoV-2) okozta COVID-19 betegség csak egy újabb példája a zoonózisoknak, vagyis az állatról emberre terjedő betegségeknek. A SARS-CoV-2 ugyanis eredetileg denevérekről egy másik állat közvetítésével terjedt át emberekre. Hasonlóan történt ez az ebola és a MERS esetében is, illetve szakértők feltételezései szerint a cibetmacskafélékről került át a SARS-vírus 2003-ban az emberre.

"Míg világszerte sokakat meglepett a COVID-19, minket, akik állatbetegségekkel foglalkozunk, nem ért váratlanul" - mondta Delia Randolph, az ILRI állatorvosi járványtani szakértője, aki úgy vélekedik, nagyon is előrelátható volt a mostani pandémia. Mint mondta, az 1930-as évektől világos trend rajzolódik ki a növekvő számú emberi fertőzéseknél, amelyek mintegy 75 százaléka vadállatoktól eredeztethető. A jelentés szerint sokszor a háziasított jószág közvetíti a betegségeket.

A SARS-CoV-2 eredetileg denevérekről egy másik állat közvetítésével terjedt át emberekre. Fotó: Getty Images

Közrejátszik a gyarapodó állattartás és az urbanizáció

A dokumentum kiemeli, hogy több emberi tényező is szerepet játszik ebben. Egyrészt az állati fehérjék iránti kereslet növekedése és ezzel párhuzamosan a gyarapodó állattartás egyre több és genetikailag egymáshoz hasonló állatot produkál, amelyek ezáltal jóval inkább ki vannak téve a fertőzések veszélyének. Másrészt közrehat az állatvilág kizsákmányolása a vadászattal, illetve a vadállatok kereskedelmével és húsuk fogyasztásával.

Egy további tényező a népességnövekedés és az urbanizáció. A növekvő városok miatt ugyanis egyre inkább visszaszorul a természet, az emberek pedig közelebbi kapcsolatba kerülnek vadállatokkal. Egyes térségekben az emberi tevékenység "lerombolja a természetes gátakat, amelyek az embereket addig védelmezték ezektől a kórokozóktól" - mondta Doreen Robinson, az UNEP vadállatokért illetékes részlegének vezetője.

Delia Randolph példaként az ebolát említette: a veszélyes kór korábban nem tudott olyan széles körben szétterjedni, mert sokkal kevesebben éltek egy adott területen, valamint a lakosság mobilitása is alacsonyabb volt. Ez mára azonban megváltozott. A Kongói Demokratikus Köztársaság keleti felében kiütött legutóbbi ebolajárvány majdnem két évig tartott a magas helyi népsűrűség miatt.

A járványok elleni küzdelem önmagában nem elég

A betegségek terjedését a klímaváltozás is elősegíti. A melegebb éghajlat ideális körülményeket teremt az egyes kórokozóknak és terjesztőiknek, így például a denevéreknek, majmoknak és szúnyogoknak. A kutatók mindemellett felhívták a figyelmet, hogy kezelni kell ezeket a problémákat, hogy a COVID-19-hez hasonló betegségek kockázatát mérsékelni lehessen. A járványok elleni küzdelem önmagában ugyanis nem jelent tartós megoldást. Ez olyan, mintha egy betegnél "csak a tüneteket kezelnék, és nem az alapvető okokat" - fogalmazott Randolph.

Hiába kötelező, egyre többen fütyülnek az üzletekben a maszkhordásra - pedig érdemes lenne továbbra is óvatosnak lenni. Olvassa el társportálunk, az nlc.hu cikkét a részletekért!

)
Tiszta levegő (X)

A frontérzékenyek nálunk gyógyulnak!

Fejfájás? Vérnyomás? Fáradtság? Sok stressz?
Frontérzékeny lehet!
Fejfájás? Ingadozó vérnyomás? Rosszullétek? Szédülés? Álmatlanság? Fáradékonyság? Feszültség? Sok stressz?
Személyre szóló, gyógyszer nélküli gyógymódok az Európai Unió és a Magyar Állam támogatásával! Fejfájás? Vérnyomás? Rosszullét? Fáradtság? Idegesség? Sok stressz?
Headache illustration
Fronthatás: Nincs front
Maximum: +25, +33 °C
Minimum: +12, +20 °C

Többször megnövekszik a felhőzet, szórványosan fordul elő zápor, zivatar. Sokfelé megélénkül az északkeleti szél, a maximumhőmérséklet 25, 33 fok között szóródik. Hétfőn nem érkezik front. A fülledtség idején nehézlégzés, rosszullét jelentkezhet, többen fejfájást tapasztalhatnak. Gyakoriak lehetnek a keringési panaszok, az arra hajlamosaknál vérnyomás-ingadozás léphet fel. Az érzett hőmérséklet is ingadozik. A légszennyezettség közepes, alig változik. A légnyomás gyengén emelkedik.

Egészséget befolyásoló hatások: