Ujhelyi Eszter, a kórház molekuláris biológiai laboratóriumának vezetője ezt azzal magyarázza, hogy a HIV-fertőzéstől való félelem csökkenése fellazította a viselkedésformákat, megváltoztatta a szexuális szokásokat. Hozzátette, hogy leginkább a húsz-harminc év körüli fiatalok érintettek, miután előfordul, hogy egy este akár több partnerrel is kapcsolatot létesítenek, ráadásul sokszor megfelelő védekezés, óvszer nélkül. Ugyanakkor az intravénás droghasználat is növeli a megfertőződés kockázatát.
Elmondta, hogy Magyarországon az utóbbi években nagyjából háromszáz új fertőzöttet regisztráltak évente, 1986 óta pedig összesen 3064 embernél diagnosztizálták a betegséget. Ezek a számok ugyanakkor sok más országhoz képest nem jelentősek, Ukrajnában például évi 30 ezer új fertőzöttet vesznek nyilvántartásba - fűzte hozzá.
Véleménye szerint az AIDS-kutatók üzenete 2015-ben az, hogy aki aláveti magát a szűrésnek és a kezelésnek, az nemcsak saját magát menti meg, hanem másokat is, a gyógyszert rendszeresen szedő betegek ugyanis nem fertőznek tovább. Kiemelte, hogy egy HIV-fertőzött ellátása havonta 200-250 ezer forintjába kerül az államnak, a betegnek csupán a 300 forintos dobozdíjat kell megfizetnie. Az újabb készítmények egyre kevesebb mellékhatást okoznak, azonban egyre drágábbak is. Míg tavaly 2 milliárd forintot fordított az állam a készítmények megvásárlására, idén ez akár a 2,7 milliárdot is elérheti - tette hozzá.
Ujhelyi Eszter arra is rámutatott, hogy ha a beteg nem szedi be rendszeresen a gyógyszert, akkor rezisztenssé válik, vagyis a jövőben a készítmény hatástalan lesz nála. Ilyenkor új gyógyszer-kombinációval kell próbálkozni, ám mindenre rezisztenssé válhat, ami gyakorlatilag a biztos halált jelenti két éven belül. Azok viszont, akik betartják a szigorú előírásokat, öregkorukig együtt élhetnek a betegséggel, és családot is alapíthatnak - fűzte hozzá.
A rendezvény sajtóanyagában azt írták, hogy a december 1-jén tartott AIDS-világnapnak 1991 óta jelképe a piros szalag. Magyarországon nemzetközi viszonylatban is gyorsan, 1986-ban bevezették a véradók HIV-szűrését, és megkezdték az első AIDS-betegek gyógyszeres kezelését az egészségügyi tárca által kijelölt Szent László Kórházban.
A kezdeti küzdelem fontos része volt a felvilágosítás, az ismeretek bővítése, hiszen ebben az időben az eredményes, sikeres terápiás lehetőségek rendkívül korlátozottak voltak. Az AIDS-diagnózis felállítása egyenlő volt a halálos ítélettel, ezért nagy figyelmet fordítottak a megelőzésre.
A proteáz inhibitorok megjelenésével, 1995-ben radikális és látványos eredmények születtek a betegek kezelésében, a HIV-fertőzés többé nem jelentett biztos halált. Az újabb és újabb gyógyszerek eredményes terápiás alkalmazása pedig egyre elfogadhatóbbá tette az együttélést a betegséggel.
Hangsúlyozták, hogy az utóbbi években nem volt hatékony, tényeken alapuló megelőzés. Az AIDS-szel kapcsolatos ismeretek hiányosak, sokan az interneten fellelhető téves információkból tájékozódnak.
Felidézték, hogy a kezdeti időkben sorra alakultak az AIDS-szel foglalkozó civil szervezetek, amelyek közül ma már csak néhány létezik. A Nemzeti Egészségvédelmi Intézet két alkalommal, 1994-ben és 1996-ban szervezett országos konferenciát. A Egyesített Szent István és Szent László Kórház húszéves szünet után fontosnak érezte a III. Nemzeti AIDS-konferencia megrendezését - írták.
