A Lyme-kór kullancs által terjesztett bakteriális fertőzés, amely az esetek többségében jóindulatú, sokszor magától is gyógyul. Legismertebb tünete a jellegzetes bőrpír, de kialakulhatnak miatta neurológiai, mozgásszervi panaszok is. A betegség sohasem okoz légúti tüneteket, ritkán jár lázzal, de ha mégis, az sosem tart három napnál tovább. Ugyanakkor, ha nem kezelik, a Lyme-kór az arcidegek károsodását, bénulást, ízületi gyulladást, szívdobogást, ízületi fájdalmakat, memóriazavarokat is okozhat. A halálos kimenet nagyon ritka, de a fertőzés idültté válhat, ritkán évtizedekig is eltarthat, súlyossága ebből adódik.
Emberről emberre nem terjed, a fertőzés semmilyen módon nem adható át, csak kullancsok terjesztik. Becslések szerint Magyarországon évente 100 ezer emberből 80-100 betegszik meg. Ezt a számot erősítik a szakrendelők és a kórházak adatai is, arról viszont nincs információ, hogy milyen gyakoriak a tünetmentes fertőzések. A betegek többségét májusban, júniusban és júliusban diagnosztizálják, ősszel egy kisebb második csúcs következik. A kezeléshez használható antibiotikumok köre szigorúan meghatározott, csak az amoxicillin, a cefuroxim, a doxycyclin és a ceftriaxon hatóanyag jöhet szóba.
A mostani kutatásban a kínai Kunmingi Orvosi Egyetem kutatócsoportja több mint 4 ezer tanulmányt vizsgált meg. Ezek közül 137-et választottak ki, és végül 89 tanulmány adatait egyesítették, közel 160 ezer résztvevővel. Az eredmények szerint a Lyme-kór globális előfordulási gyakorisága 14,5 százalék, vagyis a világon minden hetedik embernek van vagy volt már ilyen betegsége. A legmagasabb előfordulás Közép- és Nyugat-Európában (21 és 13,5 százalék), valamint Kelet-Ázsiában (16 százalék) volt. Dél-Ázsiában és a Karib-térségben az előfordulási arány 2-3 százalékos, Észak-Amerikában körülbelül 9 százalékos volt. A Lyme-kórra leginkább hajlamos emberek 50 év felettiek, férfiak voltak, és gyakran vidéken éltek – derült ki a BMJ szaklapban megjelent kutatásból.
A kutatók szerint az eredmények arra utalnak, hogy a Lyme-kór előfordulása a 2011-2020-as évtizedben magasabb volt, mint 2001-2010-ben. Magyarázatuk alapján mindez összefügghet a klímaváltozással, amely kiterjesztheti a kullancsok hagyományos élőhelyét, vagyis ott is megjelennek, ahol eddig nem észlelték őket (de további kutatásokra van szükség ahhoz, hogy kiderüljön, pontosan miért történik ez). A kevesebb csapadékmennyiség és az állatok vándorlása mellett az is szerepet játszik, hogy az ember egyre több időt tölt el a szabadban.
