A szakemberek szerint arra, hogy az európai vagy az amerikai átlagember megfertőződjön a vírussal, meglehetősen kicsi az esély. Bár ezen a két kontinensen is megjelent a betegség, a fertőzötteket különösen nagy gonddal kezelik.
- ha valaki ránk köhög (a vírus nem levegőn, hanem a testnedveken keresztül terjed)
- vízivással vagy fürdéssel (bár ha ebolával fertőzött területre megyünk, ott egyéb betegségeket okozhat a szennyezett ivóvíz)
- élelmiszerekkel (kivéve ha valaki fertőzött vadhúst kezel)
- rovarcsípéseken keresztül
- ha olyan emberrel érintkezünk, akik túlélte az ebolát (kivéve a védekezés nélküli szexuális együttlétet, a vírus ugyanis két, három hónapig kimutatható az ondóban a gyógyulás után is)
A vírus tehát a testnedveken (vér, anyatej, széklet, vizelet, izzadság és ondó) keresztül terjed, így a fertőzés esélye akkor a legnagyobb, ha ezekkel kerülünk kapcsolatban. A legnagyobb veszélyben azok vannak, akik a betegeket kezelik, gondozzák.
A betegséget elkaphatjuk beteg testnedvével szennyezett injekciós tűkön keresztül, de úgy nem, ha a beteg által megérintett tárgyat mi is megérintjük, a vírus ugyanis szabad levegőn mindössze néhány órát él túl.
A fertőzött állatokkal , vagy a betegség miatt elhullott állatok tetemével való foglalatoskodás is terjeszti a vírust (az ebolát eddig csimpánzok, gorillák, majmok, gyümölcsdenevérek, erdei antilopok és tarajos sülök szervezetében mutatták ki).
