COVID-19: meddig tart a szaglásvesztés?

COVID-19 tüneteként kifejezetten gyakori a szaglás- és ízérzészavar megjelenése, amely akár a fertőzés lezajlását követően is még hosszú ideig fennállhat. A jelenség hátteréről, illetve a kezelési lehetőségekről dr. Szanyi Istvánnal, a Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központ Fül-Orr-Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Klinika igazgatójával beszélgettünk.

Különböző felmérések szerint a COVID-19-betegek hozzávetőleg 70-90 százalékánál kialakul szaglászavar, jellemzően a betegség korai szakaszában. A pandémia közepette ez akár egy fontos figyelmeztető tünet is lehet, hiszen viszonylag hamar felkeltheti a gyanút, hogy a kezdődő megbetegedés mögött nem egy szokványos felső légúti fertőzés, hanem az új típusú koronavírus-fertőzés sejlik fel. "A szaglászavar valóban megelőzhet komoly felső és alsó légúti tüneteket. Ez abból adódik, hogy a SARS-CoV-2-vírus gyorsan meg tud telepedni az orrüreg felső-hátsó részén, ahol a szaglóhám is található. Ezen a területen ugyanis nagy számban vannak jelen olyan receptorok, amelyeket felhasználva a vírus be tud hatolni a sejtekbe. Előfordulhat tehát, hogy a beteg kezdetben csupán egy enyhe fejfájással és gyengeséggel küzd, ami még kevésbé beszédes, rövid időn belül azonban elveszíti a szaglását is, ez pedig már valóban COVID-19-re hívhatja fel a figyelmet" - mutatott rá dr. Szanyi István.

A COVID-19-betegek többsége elveszti a szaglását egy időre
A COVID-19-betegek többsége elveszti a szaglását egy időre. Fotó: Getty Images

Kifejtette, egészen más karakterisztikájú ez a fajta szaglászavar, mint amit egy egyszerű nátha kapcsán tapasztalhatunk. COVID-19 esetén nem a nyálkahártya-ödéma a vezető tünet, hiszen a betegek jellemzően orrdugulás és orrfolyás nélkül veszítik el a szaglásukat . "Az egyéb vírusok által kiváltott felső légúti hurutok esetén egy erős orrnyálkahártya-gyulladás és ödéma jön létre, ami egy fizikai akadályt képez, ezáltal a szaganyagok egyszerűen nem tudnak eljutni a szaglómezőhöz. A koronavírus-fertőzés ezzel szemben közvetlen traumát okoz a szaglóhámban bármiféle vizenyő nélkül. Végeredményben tehát ez esetben a szaglóhám pusztulásából fakad a szaglás mint idegrendszeri folyamat megszakadása" - magyarázta a szakember.

COVID-19 vagy pollenallergia: miről árulkodhatnak a tünetek? Részletek itt.

Hozzátette, a szaglásvesztés az ízérzés zavarát is magával hozza. E két érzékünk - összetett idegrendszeri folyamatokon keresztül - szoros kapcsolatban áll ugyanis egymással, és a finom ízérzékelésben, a komplex ízek érzékelésében a szaglás is kulcsszerepet játszik. Szaglás nélkül az alapízeket még nagyjából érezhetjük, így a keserű, édes, sós és savanyú ízt. Egy összetett ízélmény, például a málna íze viszont csak a szaglás segítségével érzékelhető teljes értékűen.

"Sajnos nemcsak az a baj, hogy a betegek nem éreznek bizonyos ízeket és szagokat, hanem torzulhatnak is az érzékeléseik. Az alapízekhez, alapszagokhoz kellemetlen íz- és szagélmények társulhatnak, ami aztán sokáig meg is maradhat. Hiába nem ez a koronavírus-fertőzés legveszélyesebb szövődménye, mégis erősen ronthatja az életminőséget, hosszú távon akár táplálkozási zavarokat, szorongást, depressziót előidézve" - hívta fel a figyelmet a fül-orr-gégész. Kitért rá, a szaglásvesztés ezen felül balesetek előidézője is lehet, ha például egy otthoni gázszivárgás esetén nem észleljük a gázok jelenlétét a levegőben. Vannak továbbá olyan szakmák is, mint akár a tűzoltószakma, ahol egyes helyzetekben a szaglásnak hasonlóan fontos szerepe van a biztonság fenntartásában.

Hogyan kezelhető a COVID-19 miatti szaglászavar?

Előfordulását tekintve egy kifejezetten gyakori panaszról beszélhetünk tehát a koronavírus-fertőzés nyomán kialakuló szaglásvesztés kapcsán. Igen széles skálán mozog azonban a probléma tartama. Az esetek többségében a betegek szaglása nagyjából kettő-négy hét alatt szinte teljesen rendeződik. Olykor viszont tartóssá válik a zavar, ami azt jelenti, hogy az érintettek mintegy negyedénél akár fél évig vagy azt meghaladó ideig is fennállhat. Tekintettel a járvány gyors hazai terjedésére, összességében egy igen nagy létszámú betegcsoportról van szó, akik értelemszerűen szeretnének megoldást találni elvesztett szaglásérzékelésük visszaszerzésére.

Dr. Szanyi István elmondta, a terápia első lépése a pontos diagnózis felállítása, magyarán egy olyan vizsgálatra van szükség, amely mérhetővé teszi a szaglást. Objektív vizsgálatként ezt a célt szolgálja az úgynevezett olfaktometria, amelyet azonban már évtizedek óta nem alkalmaznak a klinikai gyakorlatban. A szubjektív, tehát a beteg egyéni tapasztalatain alapuló vizsgálati módszerek közül ugyanakkor több eljárás is elérhető világszerte, a legszélesebb körben pedig a sniffin' sticks tesztet használják. A teszt különböző illatanyagokat tartalmazó tollakból és egy kérdőívből áll, segítségével pedig szaglásküszöböt lehet mérni, illetve szagfelismerési és szagmegkülönböztetési képesség mérésére is alkalmas.

"Ha képesek vagyunk mérni, hogy milyen fokú a szaglászavar, akkor el lehet kezdeni az úgynevezett szaglástréninget. Ez az egyetlen olyan módszer jelenleg a kezünkben, amellyel lehetséges valamelyest meggyorsítani a szaglásrehabilitációt." - árulta el a szakember. Hozzátette, egyéb okból létrejövő szaglásproblémák terápiájában a szakirodalom leírja szteroidtartalmú orrsprayk a szaglóhám regenerációjára kifejtett jótékony hatását is. COVID-19-re vonatkozóan azonban egyelőre nem áll rendelkezésre kellő tudományos bizonyíték, ami alátámasztaná az említett készítmények célzott alkalmazhatóságát.

A szaglástréning kifejlesztése egy német fül-orr-gégész, a Drezdai Műszaki Egyetem orvosi karán dolgozó dr. Thomas Hummel nevéhez fűződik, aki munkatársaival 2009-ben jelentetett meg részletes tanulmányt a The Laryngoscope című tudományos szakfolyóiratban a módszer hatékonyságáról szaglászavarral küzdő pácienseknél. A kezelés alapja, hogy a betegek négyféle alapillatot kapnak illóolajok formájában. Dr. Hummel a négy alapillat között egy virágillatot (rózsa), egy gyümölcsös illatot (citrom), egy fűszeres illatot (szegfűszeg) és egy gyantás illatot (eukaliptusz) határozott meg. Az illóolajokat vattakorongokra kell cseppenteni, majd a korongokat egy-egy széles szájú üvegbe helyezve kell a pácienseknek naponta két alkalommal szagolgatnia a négy illatot.

Egy illatra elegendő körülbelül húsz másodpercet szánni, majd némi pihenőt követően áttérni a következőre. Nem szabad túl nagy vehemenciával beleszippantani az üvegbe, inkább csak óvatosan, apró szippantásokkal célszerű elvégezni a gyakorlatot. Fontos, hogy a páciens szagolgatás közben elő is hívja fejben az adott illatot, így trenírozva a szaglóhámot, egyszersmind felgyorsítva a regenerációt. A módszer előnye, hogy az érintettek a megfelelő készlet birtokában saját otthonukban, önállóan is folytathatják a tréninget, amelynek eredményességét szintén a sniffin' sticks teszttel lehetséges ellenőrizni kontrollvizsgálatok alkalmával.

Hova fordulhatnak segítségért a betegek?

Dr. Szanyi István nehézségként említette, hogy Magyarországon egyelőre nem működik olyan speciális szaglásambulancia, ahol az említett vizsgálatok egyszerűen elérhetőek lennének a betegek számára. Emellett a jelenlegi járványhelyzetben az egészségügyi ellátórendszer - miniszteri rendelet alapján - az akut életveszélyes állapotok és az onkológiai esetek kezelésére korlátozódik. A szakember szerint az is nyilvánvaló ugyanakkor, hogy a pandémia következtében egyre növekvő igényként jelentkezik a szaglásproblémákkal küzdő, poszt-COVID-szindrómás betegek terápiája. Éppen ezért a terület gyors felfejlődését várja a hazai állami és magánegészségügyi intézményekben egyaránt a közeljövőben. "Mi is megtettük az első lépéseket, hogy létre tudjunk hozni és üzemeltetni tudjunk egy szaglásambulanciát. Amíg a miniszteri rendelet nem változik, addig a poszt-COVID szaglászavarral jelentkező betegek részére várólistát hozunk létre, hogy később fogadni tudjuk majd őket."

A legfrissebb tartalmainkért kövess minket a Google Hírekben, Facebookon, Instagramon, Viberen vagy YouTube-on!

Olvasd el aktuális cikkeinket!

Orvosmeteorológia
Fronthatás: Kettős front
Maximum: +4 °C
Minimum: -1 °C

Többnyire erősen felhős vagy borult lesz az ég. Nyugat felől átmenetileg csökken a csapadékhajlam, de a ország északkeleti részén továbbra is várható havazás, hószállingózás. Az Alföldön eső váltja a havazást, de délelőtt az átmenet során havas eső, ónos eső is előfordulhat, miközben ott is egyre kevesebb helyen lehet csapadék. Estétől már nagyobb területen fordulhat elő eső, zápor, az északkeleti országrészben ekkor kezd havazásból havas esőre, ónos esőre váltani a csapadék. A délkeleti szelet legfeljebb élénk lökések kísérhetik. A legmagasabb nappali hőmérséklet általában -1 és +5 fok között alakul, de délnyugaton pár fokkal melegebb is lehet. Késő este -2, +4 fok valószínű. Kettős fronthatás várható.

Hogy érzed magad?

Kirobbanó formában vagy? Válaszd ki a lelki- és testi állapotodhoz illő emojit és nézd meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!


Hogy érzed most magad fizikailag?

Hogy érzed magad?

Kirobbanó formában vagy? Válaszd ki a lelki- és testi állapotodhoz illő emojit és nézd meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!


Milyen most a lelkiállapotod?

Hogy érzed magad?

Legjobban:
Legrosszabbul:
Kezdjük újra