Antigén, antitest, mRNS: mit jelentenek ezek a gyakran használt kifejezések?

Az elmúlt két évben nemcsak a koronavírus-pandémia lett az életünk része, de számos olyan védőoltásokkal kapcsolatos kifejezés is meghonosodott a közbeszédben, amelyek mindaddig inkább csak az orvosi és tudományos nyelvezetben fordultak elő. Lássuk, mit jelentenek pontosan ezek a fogalmak.

Új típusú koronavírus és a COVID-19

A koronavírus kifejezés a Coronaviridae víruscsalád egy igen népes alcsaládját jelöli, amely számos különböző, de hasonló szerkezetű vírusfajt foglal magában. Többféle koronavírus is képes fertőzést kiváltani az emberben. Ezek egyike a 2019 végén felbukkant új típusú koronavírus is, amelyet az Egészségügyi Világszervezet (WHO) javaslatára a kezdetben alkalmazott 2019-nCoV elnevezés helyett mára SARS-CoV-2 néven ismerünk.1

Az elnevezés a vírus SARS-CoV-vírussal való rokonságára utal, amely 2002-2003-ban szintén világjárványt okozott. A SARS-CoV-2 okozta fertőzés légúti megbetegedést válthat ki a szervezetben. A tünetegyüttes neve COVID-19, amely az angol „coronavirus induced disease”, azaz koronavírus indukálta megbetegedés kifejezésből alkotott mozaikszó, kiegészítve a 2019-es évre utaló számjelzéssel.1

koronavírus, COVID-19, vakcina, oltóanyag
Működési elvük alapján háromféle COVID-19 elleni oltóanyagot különböztethetünk meg. Fotó: Getty Images

Miért fontos a tüskefehérje?

Nevüket a koronavírusok egyedi, koronaszerű megjelenésükről kapták. A korona csúcsait képező mintázatot a vírusok felszínén található egyedi molekula, az úgynevezett tüskefehérje kölcsönzi. A tüskefehérje fontos funkciót tölt be a fertőzésben azáltal, hogy a megfertőzendő gazdatest sejtjeihez kötődve lehetővé teszi, hogy a vírus bejusson a sejtekbe, ott másolatok készüljenek róla, majd ezek újabb sejteket fertőzzenek meg.2

Antigén vagy antitest: mi a különbség?

Minden olyan molekulát és sejtes elemet, amely válaszreakcióra készteti a szervezet védelmi rendszerének részét, antigénnek nevezünk. Sok más mellett például a SARS-CoV-2 tüskefehérjéje is egy antigén. Az antitestek ezzel szemben olyan ellenanyagok, amelyeket a szervezet immunsejtjei egy adott antigénnel szemben termelnek, és amelyek arra specifikusak. Az antitestek a véráramban keringve beazonosítják és az immunrendszer segítségével semlegesítik az adott antigént hordozó idegen anyagot, így akár egy vírust vagy baktériumot. Miután az immunrendszer érintkezett az antigénnel, az általa termelt specifikus antitestek hosszabb ideig fellelhetőek még a vérkeringésben, illetve egyéb immunsejtek közreműködésével a jövőben is emlékszik a szervezet, hogy már találkozott azzal az antigénnel és védekezni képes ellene.1,2

Hogyan segítenek a védőoltások?

Az immunrendszer tehát képes lehet hosszú távú védelmet, úgynevezett immunmemóriát kialakítani az antigénekkel szemben. Amikor az adott antigén a jövőben ismét megjelenik a szervezetben, védelmünk sokkal gyorsabban és hatékonyabban fel tud lépni ellene, elejét véve a súlyosabb fertőzésnek. A védőoltások, avagy a vakcináció célja, hogy az antigént bejuttatva a szervezetbe tartós védettség, immunitás létrehozására sarkallja az immunrendszert, a betegség előidézése nélkül.

A koronavírus-világjárvány megfékezése érdekében alkalmazott oltóanyagok háromféle típusát különböztethetjük meg működési elvük alapján. A teljesvírus-vakcinák inaktivált, azaz másolódásra képtelen vírust tartalmaznak, ezáltal ismertetik meg a szervezettel a vírus antigénjeit. A vektorvírus-vakcinák a SARS-CoV-2 tüskefehérje genetikai anyagát egy másik - betegséget nem okozó - vírus, úgynevezett vektorvírus közvetítésével juttatják a szervezetbe. Az mRNS típusú védőoltások pedig hírvivő RNS, avagy mRNS segítségével teszik ugyanezt. Az utóbbi két esetben magát az antigénként működő tüskefehérjét a szervezeten belül a sejtek készítik el. A tüskefehérjéket ezután a sejtek bemutatják az immunrendszer sejtjeinek, és így jön létre a specifikus immunválasz. 3,4,5

Az mRNS feladata végeztével lebomlik

Habár elsőként a mostani pandémia során alkalmazták az mRNS-vakcinákat, a technológia fejlesztése valójában már évtizedekre nyúlik vissza. A COVID-19 elleni oltások esetében a tüskefehérje genetikai tervrajzát kódoló mRNS-t lipidtartalmú nanorészecskébe csomagolják, hogy biztonsággal eljusson a szervezetben a rendeltetési helyére.

6 A sejtek az mRNS által közvetített információkat leolvasva maguk állítják elő a SARS-CoV-2 tüskefehérjét. A tüskefehérje ezután a sejtfelszínre jutva találkozik az immunrendszerrel, amely azonnal fellép vele szemben, és különböző immunfolyamatok részeként beindul az antigénre specifikus antitestek termelődése is. Az mRNS ezután nem sokkal lebomlik a sejtekben. Nem épül be a sejtek genetikai állományába, ezáltal a gének működésére sincs kihatással.3,4

A természetes immunitás nem tartós a COVID-19 esetében

Aki átesik a koronavírus-fertőzésen, természetes úton is védettséget szerezhet, ám ez a védettség a COVID-19 esetében nem tartós a későbbi fertőzésekkel szemben. A védőoltás felvétele a koronavírus-fertőzésből való felépülés után további védelmet nyújt az immunrendszernek. Azok, akik már átestek a betegségen, és nem oltatják be magukat a gyógyulásuk után, nagyobb valószínűséggel kapják meg újra a koronavírus-fertőzést, mint azok, akik a gyógyulásuk után védőoltásban részesültek. A COVID-19 elleni védőoltás biztonságosabb módja a védelem kiépítésének, mint a COVID-19 átvészelése.7,8

Felhasznált források:

1. World Health Organization. (‎2020)‎. Novel Coronavirus (‎2019-nCoV)‎: situation report, 22. World Health Organization. Elérhető: https://apps.who.int/iris/handle/10665/330991 Utolsó megtekintés: 2022.03.29.

2. CDC: Basic of Covid-19. Elérhető: https://www.cdc.gov/coronavirus/2019-ncov/your-health/about-covid-19/basics-covid-19.html Utolsó megtekintés: 2022.03.29.

3. CDC: Understanding How COVID-19 Vaccines Work. Elérhető: https://www.cdc.gov/coronavirus/2019-ncov/vaccines/different-vaccines/how-they-work.html Utolsó megtekintés: 2022.03.29.

4. CDC: Understanding mRNA COVID-19 Vaccines Understanding mRNA COVID-19 Vaccines | CDC Utolsó megtekintés: 2022.03.29.

5. CDC: Understanding mRNA COVID-19 Vaccines Understanding mRNA COVID-19 Vaccines | CDC Utolsó megtekintés: 2022.03.29.

6. CDC: Understanding Viral Vector COVID-19 Vaccines. Elérhető: https://www.cdc.gov/coronavirus/2019-ncov/vaccines/different-vaccines/viralvector.html#print Utolsó megtekintés: 2022.03.29.

7. Reichmuth, Andreas M et al. "mRNA vaccine delivery using lipid nanoparticles." Therapeutic delivery vol. 7,5 (2016): 319-34. doi:10.4155/tde-2016-0006

8. CDC: Frequently Asked Questions about COVID-19 Vaccination. Elérhető: https://www.cdc.gov/coronavirus/2019-ncov/vaccines/faq.html Utolsó megtekintés: 2022.03.29.

9. CDC: Benefits of Getting a COVID-19 Vaccine Elérhető: https://www.cdc.gov/coronavirus/2019-ncov/vaccines/vaccine-benefits.html#print Utolsó megtekintés: 2022.03.29.

PP-CVV-HUN-0058, OGYÉI engedélyszám: OGYÉI/22138-2/2022 Anyag lezárás dátuma: 2022.03.30. Pfizer Gyógyszerkereskedelmi Kft. 1123 Budapest, Alkotás u. 53. MOM Park, „A” épület Tel.: 06-1-488-3700, www.pfizer.hu

A cikket a Pfizer Kft. támogatta.

A jelen cikk nem helyettesíti kezelőorvos tanácsát az oltásokra vonatkozóan. Koronavírus elleni védőoltásokra vonatkozó vagy személyre szóló egészségügyi tanácsért forduljon kezelőorvosához.

A kockázatokról és a mellékhatásokról olvassa el a betegtájékoztatót, vagy kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét!

)
Tiszta levegő (X)

A frontérzékenyek nálunk gyógyulnak!

Fejfájás? Vérnyomás? Fáradtság? Sok stressz?
Frontérzékeny lehet!
Fejfájás? Ingadozó vérnyomás? Rosszullétek? Szédülés? Álmatlanság? Fáradékonyság? Feszültség? Sok stressz?
Személyre szóló, gyógyszer nélküli gyógymódok az Európai Unió és a Magyar Állam támogatásával! Fejfájás? Vérnyomás? Rosszullét? Fáradtság? Idegesség? Sok stressz?
Headache illustration
Fronthatás: Nincs front
Maximum: +25, +33 °C
Minimum: +12, +20 °C

Többször megnövekszik a felhőzet, szórványosan fordul elő zápor, zivatar. Sokfelé megélénkül az északkeleti szél, a maximumhőmérséklet 25, 33 fok között szóródik. Hétfőn nem érkezik front. A fülledtség idején nehézlégzés, rosszullét jelentkezhet, többen fejfájást tapasztalhatnak. Gyakoriak lehetnek a keringési panaszok, az arra hajlamosaknál vérnyomás-ingadozás léphet fel. Az érzett hőmérséklet is ingadozik. A légszennyezettség közepes, alig változik. A légnyomás gyengén emelkedik.

Egészséget befolyásoló hatások: