A koronavírus-járvány elején - amikor a kutatók tapasztalat híján még viszonylag kevés konkrétumot tudtak a SARS-CoV-2 vírus emberi szervezetre gyakorolt hatásáról - olyan, ma már optimistának tűnő előrejelzésekben bíztunk, hogy a megbetegedés "normál esetben" két, súlyosabb állapotú betegeknél körülbelül három hétig tart. Pár hónappal később kiderült: nem biztos, hogy a koronavírusos betegek teljesen felépülnek, ahogy az sem, hogy a gyógyulás néhány hét alatt lezajlik. Mára az is egyértelmű, hogy a fertőzés következtében egyesek tartós egészségkárosodást szenvedtek, tízezrek pedig a gyógyulást követően hónapokig elhúzódó panaszokkal küzdenek. A jelenség júliusban már önálló néven, long hauler-ként, vagyis hosszan tartó, vagy hosszú COVID-ként szerepelt a hírekben. Az alábbiakban, a BBC oldalán megjelent összefoglaló alapján vesszük sorra a hosszú COVID-dal kapcsolatos gyakori kérdéseket.
Mindenkinél ugyanolyan tüneteket okoz a hosszú COVID?
Nem. A koronavírus-fertőzés után hátramaradó tünetek igen változatosak lehetnek, és egyénenként változik, kinél melyik jelentkezik ezek közül. Az egyetlen, szinte általánosnak mondható tünet, amiről az érintettek többsége beszámol, az extrém fáradtság. Sokaknak még ahhoz sincs erejük, hogy elhagyják a lakásukat. De a nem múló köhögés, a légszomj, az ízületi- és izomfájdalmak, a hallási- és látási zavarok, a fejfájás, szervkárosodás - szív-, tüdő-, agy-, vagy vesekárosodás -, a mentális zavarok (koncentrációs nehézségek, agyköd ), a depresszió vagy a szorongásos zavarok is nehezíthetik a fertőzésen átesettek életét. A koronavírus hosszú távú következményeiként jelentkező tünetek alapvetően négy szindróma kísérői lehetnek a brit National Institute for Health Research (NIHR) oldalán ismertetett tanulmány szerint. Ez lehet poszt-intenzívterápiás szindróma (az intenzív kezelés hosszú távú következményeiből adódóan), poszt-vírusos fáradtság szindróma, maradandó szervkárosodás, vagy több hét után is folytatódó koronavírusos tünetek.
Kiket gyötör a hosszú COVID?
Becslések szerint a koronavírusos betegek tíz százaléka küzd három hétnél is tovább elhúzódó tünetekkel, és körülbelül minden ötvenedik érintettnél maradnak fenn ezek három hónap elteltével is - derül ki a NIHR témába vágó kutatásából. "Tizennyolc év felett az életkor előrehaladtával nő az esély arra, hogy a teljes gyógyulást késleltető tünetek egy hónapnál hosszabb ideig fennmaradnak" - magyarázza a tanulmány szerzője, Tim Spector, a King's College London professzora. A hosszú COVID mindenkit egyformán érinthet, de a jelenlegi tapasztalatok szerint lehetnek a többinél veszélyeztetettebb csoportok . A hátramaradó tüneteket minden korcsoportnál vizsgálva a kutatók arra jutottak, hogy a nőknél és az 50 év felettieknél nagyobb a hosszú COVID kialakulásának rizikója. További kockázati tényező lehet a túlsúly, az asztma és valamilyen meglévő tüdőbetegség.
Kínos gondok végbéltájékon: mennyit tudunk róluk?
Hotel Caramell Premium Resort****superior nyereményjáték
Csak a súlyos betegeknél alakulhat ki hosszú COVID?
Nem feltétlenül. Tény, hogy az extrém mértékű kimerültség valóban a hosszú COVID jellemző tünete. Egy, a medrxiv.org oldalán publikált tanulmány 128 résztvevőjének több mint fele számolt be tartós fáradtságról a betegség tüneteinek megjelenését követő 10. héten, harmaduk pedig annyira kimerült fizikailag, hogy képtelen volt munkába állni. Az érintettek közül akadt, aki nemhogy nem szorult kórházi kezelésre, hanem teljesen tünetmentes volt, vagy csak enyhe tünetekkel küzdött, mégis jelentkezett nála a hosszú COVID. A tudósok arra is keresik a választ, hogy a SARS-CoV-2 vírus szükségszerűen eredményez-e tartós fáradtságot a súlyos fertőzésen átesetteknél.
Miért okoz a SARS-CoV-2 vírus hosszú COVID-ot?
Számos elképzelés született már erről, de végleges választ még nem találtak rá a kutatók.
A lehetséges okok között szerepel, hogy az immunrendszer a fertőzés után nem áll vissza normál üzemmódba, és ez általános rossz állapotot eredményez. Egy másik magyarázat szerint az immunrendszer nem megfelelő reakciója miatt a vírus egyre csak sokszorozódik, ami elhúzódó tüneteket eredményez. Előfordulhat az is, hogy a beteg immunrendszere túlműködik, ami gyulladásokat eredményez a szervezetben. De van olyan elképzelés is, miszerint a vírus közvetlenül egyes szerveket támadja meg. Ami biztos, hogy a koronavírus a test szinte minden sejtjére képes hatást gyakorolni. "Ha elhúzódó hasmenés áll fenn, akkor minden valószínűség szerint bekerült a a belekbe. A szaglás elvesztése (anozmia) pedig arra utal, hogy a vírus az idegeket támadja, és a szaglóidegen át képes megfertőzni a központi idegrendszert is" - magyarázza Tim Spector. A főbb szervek mellett a fertőzés az anyagcserét is károsíthatja: több olyan eset is ismert, amikor a betegeknél a COVID következményeként cukorbetegség alakult ki. A koronavírus a keringési rendszert támadva véralvadási rendellenességet is okozhat, valamint roncsolhatja a test vérellátását biztosító érhálózatát is.
A hosszan tartó fáradtság valójában szokatlan jelenség?
Nem feltétlenül. Egy-egy komolyabb vírusfertőzés - például influenza, vagy akár mirigyláz - után előfordulhat hosszabb ideig tartó kimerültség, fáradtság, lassú felépülés, egyes légúti megbetegedések után pedig - különösen az őszi-téli időszakban - olykor hetekig is köhögéssel küzdenek a gyógyultak. Vagyis alapjában véve a fáradtság nem számít szokatlan tünetnek betegség után. "De a koronavírus-fertőzés esetében amellett, hogy a betegség lefolyása is jóval súlyosabb lehet, mint más vírusfertőzéseknél, az az igazán aggasztó, hogy egyre több embernél alakulnak ki hosszú hónapokig elhúzódó tünetek" - magyarázza Chris Brightling, a Leicesteri Egyetem professzora, egy, a koronavírusos betegek felépülését vizsgáló tanulmány vezető szerzője.
A hosszú COVID-osok teljesen felépülnek?
A koronavírus év elején kezdett világszerte terjedni, így még nincs releváns statisztika arról, hogy a hosszan elhúzódó tünetek meddig maradhatnak fenn, teljesen elmúlnak-e, és ha igen, pontosan mennyi időnek kell eltelnie ehhez. Chris Brightling bizakodó: véleménye szerint a hosszú COVID-osok száma idővel csökkenhet. "Remélem, 25 év múlva elmondhatjuk, hogy csak nagyon kevés érintettnél tartanak a hátramaradó tünetek egy évnél tovább" - magyarázza. Vannak azonban jelek, amelyek arra utalnak, hogyha az emberek fel is gyógyulnak, egy életen át tartó kockázattal számolhatnak. Azok, akik például krónikus fáradtság szindrómával (CFS) küzdenek, nagyobb eséllyel szembesülhetnek vele újra és újra a jövőbeli fertőzések következményeként. "Ha a hosszú COVID is ezt a mintát követi, előfordulhat, hogy az újrafertőződés ismét kiválthatja ezt az állapotot - vélekedik David Strain, az Exeteri Egyetem professzora, aki a nap mint nap találkozik hosszú COVID-os páciensekkel.
Mit tehetünk, ha hosszú COVID-unk van?
A brit Nemzeti Egészségügyi Szolgálat összeállított egy három pontból álló felépülési tervet (ütemezés, tervezés, prioritás, angolul pace, plan, prioritize) azok számára, akik a kórházi kezelést követően otthon lábadoznak. Eszerint a gyors regenerálódás érdekében a következőket tehetjük:
- Ütemezzük úgy az életünket, hogy ne erőltessük túl magunkat, és jusson elég időnk a pihenésre.
- Úgy állítsuk össze a napi teendőink listáját, hogy a legfárasztóbb tevékenységeket osszuk el egyenletesen, a hét minden napjára. (Ne egy napra próbáljunk bezsúfolni mindent.)
- Gondoljuk át alaposan, mi az, ami valóban halaszthatatlan, és milyen tevékenységet tudunk eltolni, vagy teljesen kiiktatni életünkből.
Ha ezek ellenére sem következik be javulás, mindenképpen érdemes orvoshoz fordulni, mert lehet, hogy a teljes felépüléshez további szakszerű segítségre lesz szükség.
Legjobban: