A COVID-19-et okozó SARS-CoV-2-höz nagyon hasonlító vírust fedeztek fel a közelmúltban Oroszországban élő denevérekben. Az eddigi adatok szerint ez a vírus is képes megfertőzni az embert, és komoly gondot okozna, ha továbbterjedne, ugyanis ellenáll a jelenlegi vakcináknak – írja a Medical Xpress.
A vakcinák is hatástalanok ellene
A Washingtoni Állami Egyetem egészségügyi karának kutatói megállapították, hogy a Khosta-2 névre keresztelt denevérvírus tüskefehérjéi megfertőzhetik az emberi sejteket, és rezisztensek mind a monoklonális antitestekkel, mind pedig a SARS-CoV-2 elleni vakcinákkal szemben. Mind a Khosta-2, mind a SARS-CoV-2 a koronavírusok ugyanazon alkategóriájába, a sarbecovírusok közé (a béta-koronavírusok egy alnemzetségébe) sorolható.
„Úgy tűnik, hogy a Kelet-Ázsián kívül – például Nyugat-Oroszországban – vadon élő állatokban is fellelhetőek olyan sarbecovírusok, amelyek globális egészségügyi kockázatot jelenthetnek, és a SARS-CoV-2 elleni oltási kampányokat is veszélyeztethetik” – mondta el Michael Letko, az egyetem virológusa és a PLoS Pathogens folyóiratban megjelent tanulmány szerzője. A virológus szerint a Khosta-2 felfedezése rávilágít arra, hogy általános védőoltásokat kell kifejleszteni a sarbecovírusok ellen, a SARS-CoV-2 elleni oltások önmagukban nem elegendőek. Szerinte jelenleg több kutatás is zajlik egy általános oltóanyag kifejlesztéséért, a legtöbb kutatócsoport azonban specifikusan azokra a vírusokra koncentrál a vakcinák gyártásakor, amelyek a legnagyobb kockázatot jelenthetik az emberek egészségére.
Az elmúlt években több száz sarbecovírust fedeztek fel, elsősorban kelet-ázsiai régiókban honos denevérekben, a legtöbb azonban nem képes megfertőzni az emberi sejteket. A Khosta-1 és Khosta-2 vírusokat 2020 végén azonosították először, és kezdetben úgy tűnt, hogy ezek sem jelentenek veszélyt az emberekre. Michael Letko ugyanakkor az egyetem néhány másik virológusával tovább elemezte ezeket a vírusokat. Eredményeik szerint a Khosta-1 csupán alacsony kockázatot jelent az emberekre, a Khosta-2 kapcsán azonban tettek néhány nyugtalanító megállapítást.
A kutatócsoport azt találta, hogy a Khosta-2 a SARS-CoV-2-höz hasonlóan képes megfertőzni az emberi sejteket úgy, hogy az ACE-2 receptorfehérjéhez kötődik. Úgy tűnik továbbá, hogy a SARS-CoV-2 ellen kifejlesztett vakcinák sem védenek ellene, az oltott emberek vérében lévő antitestekre ugyanis rezisztensek voltak a vírusok. Az omikron variánssal fertőzött emberek szervezetéből származó antitestek sem bizonyultak hatékonynak. Szerencsére a kutatók szerint a Khosta-2 vírusból hiányzik néhány olyan gén, amelyekről úgy gondolják, hogy szerepe lehet a betegség kialakulásában. Ez azonban a szakemberek szerint változhat, ha a vírus mutálódik a későbbiekben.
