A majomhimlő évek óta velünk él. Miért most robbant be?

A majomhimlő váratlan felbukkanása riadókészültségbe helyezte a genetikai laboratóriumok tudósait és a fertőző betegségek szakértőit. Az érintettek sürgősen nyomokat kezdtek keresni, hogy jobban megértsék a vírus hirtelen felbukkanását. Főként az okozott nekik fejfájást, hogy a vírus olyan országokban is terjed, ahol korábban nem fordult elő. A legújabb kutatások szerint a vírus hónapokig vagy akár évekig is terjedhetett „a radar alatt”, és az enyhe tünetek is hozzájárultak ahhoz, hogy elfedjék a szokatlanul gyors terjedését.

A majomhimlő, amely fájdalmas bőrelváltozásokat okozhat az egész testen, és akár hegeket is hagyhat maga után, jellemzően három hét alatt lezajlik. A tünetei hasonlóak a korábban a himlőbetegeknél tapasztaltakhoz. Az azonosított esetek többsége enyhe lefolyású, beleértve a lázat, fejfájást, kiütéseket. Míg az állatról emberre történő átvitel a fertőzött állatok vérével vagy testnedveivel való közvetlen érintkezés útján történik, addig az emberről emberre történő átvitel a fertőzött személy légúti váladékával vagy bőrelváltozásaival való szoros érintkezés útján megy végbe. A légzőszervi részecskék útján történő átvitelhez általában hosszabb, szemtől-szembeni érintkezés szükséges.

Egy korai kutatás szerint a vírus genetikai mintázata arra utal, hogy legalább 2017 óta emberről emberre is terjed. Erre úgy jöttek rá, hogy szekvenálták a mostani járványból származó mintákat, és megállapították, hogy azok a vírus egy korábbi, 2017 és 2019 között azonosított változatától származhatnak.

Azonban a kutatók „váratlanul nagyszámú” mutációt mutattak ki a vírus genetikai kódjában 2017 óta. Ez szerintük arra utal, hogy a vírus tömegesen, de észrevétlenül kezdett terjedni egy adott területen. Tehát 2017 környékén történt valami, ami meggyorsította a fertőzések terjedését. Amesh Adalja, a Johns Hopkins Kórház munkatársa az NBC-nek ezt úgy magyarázta, hogy a vírus valószínűleg egy „társadalmi és szexuális hálózatba” került, majd különböző erősítő események segítették a terjedését.A vírust először 1970-ben azonosították emberekben a Kongói Demokratikus Köztársaságban. Azóta a legtöbb esetet a Kongó-medence esőerdei régióiból jelentették. Az első Afrikán kívüli járvány 2003-ban tört ki az Egyesült Államokban, és a háziállatként tartott prérikutyákkal való érintkezéshez kapcsolódott. A múlt hónapban több, nem endémiás országban is azonosítottak új eseteket, főként Európában. Magyarországon is találtak az elmúlt napokban három fertőzött férfit.

Ez is érdekelheti

DNS

Boldogkői Zsolt molekuláris genetikus: „a génjeinket sokan a sorsszerűséggel azonosítják, a helyzet azonban nem ez”

génszerkesztés

„A genetikai meghatározottság nem végzetes sors” – Falus András a gyógyítás egyik legígéretesebb lehetőségéről

kutatás

Rendkívüli eredményt értek el debreceni kutatók

genom

Szegedi kutatók fontos szoftvert fejlesztettek

A WHO szerint  idén az afrikai országokban hatvanhatan haltak meg a vírus miatt. A mostani járvány kitörése során Afrikán kívül eddig nem történt haláleset. Az Egyesült Államokban mindössze egy embert szállítottak kórházba az elváltozások okozta súlyos fájdalmak miatt. Több mint ezer megerősített eset volt olyan országokban, ahol a majomhimlő általában nem fordult elő. Ez háromszorosa az egy héttel ezelőtt bejelentett eseteknek. A WHO szerint ez a szám valószínűleg alulbecsült, ugyanakkor a globális kockázati szintet így is „mérsékeltnek” tartják a szakértők.