Szembetegségek

A szemhéjgyulladás

Tünetek: A szemhéjgyulladás a szemhéjak szélének a gyulladása. A szemhéjszél ilyenkor vörös és duzzadt, viszket és ég. A szempillák töve szétszórtan varasodik, apró fekélyek jelennek meg rajta. Esetenként vizenyők képződik. További tünetek: a szemhéjak tájékán szúró és égető érzés, könnyezés; a szempillák kihullnak, néha gyennyes var és pörk is képződik, a szemek reggelre beragadnak. A szemhéjgyulladást kötőszövet- és szaruhártya-gyulladás kísérheti.
Okok: A gyulladást legtöbbször egy Staphylococcus baktérium okozza. Kiválthatja a szemhéjgyulladást a füst, a por, a díszítő kozmetikumok használata (pl. szemhéjfesték), vagy a klímaberendezés is. A betegségre hajlamosítanak az alábbi tényezők: allergiák, seborrhoea (a bőr faggyúmirigyeinek fokozott működésén és a termelt faggyú összetételének megváltozásán alapuló kórfolyamat), gombás megbetegedések, élősködők okozta betegségek, ekcéma, "borvirág" (acne rosacea).
Kezelés: A blepharitis fertőző betegség, gyógyulás után kiújulhat. Az orvos mindenek előtt arra törekszik, hogy megszüntesse a hajlamosító tényezőt, majd corticoid- vagy antibiotikum-alapú kenőcsöket ír elő, amelyeket a szemhéjakon szétterítenek, miután előzőleg eltávolították a pikkelyeket. Általában teljes helyi higiéniát írnak elő.

Szemhéjkifordulás

Tünetek: Normális esetben a felső és az alsó szemhéjak befedik a szemgolyót, nyitott állapotukban részlegesen, csukott helyzetben pedig teljesen. Az egyik szemhéj (rendszerint az alsó) kifordulása, vagyis kifelé történő eltolódása azzal jár, hogy a szemhéj elveszíti kapcsolatát a szemgolyóval. Ennek az a következménye, hogy a könnyelvezetés (drénezés) nem megfelelő, a szemhéj belső falát borító kötőszövet levegőnek van kitéve, ezért kiszárad és irritálódik.
A szemhéjkifordulás (ectropium) ilyen módon idült kötőhártya-gyulladást vált ki, ami kivörösödéssel jár. Az állandó könnyezés miatt az arcbőrt áztató könnycseppek pedig bőrgyulladást okoznak.
Kezelés: A bőrirritáció miatt szükséges helyi kenőcsös kezelésen kívül sebészeti beavatkozásra is szükség van a szemhéj rendellenességének megszüntetésére.

Szemhéjbefordulás

Tünetek: A szemhéj szabadon lévő peremének befelé fordulása miatt a pillák dörzsölik a kötő- és a szaruhártyát - ez az entropium jellemzője. A dörzsölés irritációt vált ki (kötöhártya- és szaruhártya-gyulladást), azzal az eshetőséggel, hogy ha a rendellenesség tartósan fennmarad, akkor a szaruhártya végleges elváltozása következik be, ami látási zavarokat, sőt vakságot okozhat. A szemhéjbefordulás felnőtteknél leginkább a szemhéjizomzat tónuscsökkenésének tulajdonítható, néha pedig a szemhéj kötőszövetének sérülése (sebesülés, égés, fertőzés okozta szemgyulladás), összehúzódása következtében fordul elő. A túlsúlyos újszülöttnél figyelhető meg a születési entropium, amely néhány hónap múlva magától eltűnik; általában következmények nélkül marad, mivel a szempillák még rövidek.
Kezelés: Az újszülöttek esetét kivéve, ahol a gyógyulás magától megy végbe, az entropium a szaruhártya károsodásának elkerülése érdekében minden esetben sebészeti kezelést igényel (kis műtét helyi érzéstelenítésben).

Szemhéjsüllyedés:

Tünetek: A felső szemhéj rendesen a "10 óra - 2 óra" vonal szerint metszi az íriszt, ha a szem e színes részét egy óra számlapjához hasonlítjuk. Süllyedésnek tekintjük, ha a felső szemhéj e szint alá süllyed. Amennyiben akadályozza a látást, teljes, ha nem, akkor részleges a szemhéjsüllyedés. Lehet veleszületett, amikor már a születésnél észlelhető. Szerzett bántalomként lehet egyoldali, s ilyenkor általában helyi oka van: a szemhéj sérülése, a felső szemhéj emelő izmainak gyengesége, a szemmozgató idegek sérülése, melyek ennek az izomnak beidegzését végzik, agydaganat vagy érrendszeri rendellenesség. A kétoldali szemhéjsüllyedés egy általános betegség, mely főleg a csecsemőmirigy rendellenességével kapcsolatos másodlagos izomgyengeség (myasthenia) következménye.
Kezelés: Lényegében a betegség okától függ. A veleszületett szemhéjsüllyedést sebészeti úton kell helyrehozni, hogy elkerüljék a látás kifejlődésének zavarait.

A szemhéjmirigy fertőződése (jégárpa)

Tünetek: Kemény, fájdalommentes csomó (jégárpa) a szemhéj külső felében, amely gyakran heteken át változatlan. A csomó felett a bőr szabadon mozgatható. Ha a jégárpa (chalazion) megfertőződik, a szemhéj pereme kivörösödik és fájdalmas lesz. Ha a jégárpa a szemhéj belső oldalán dudorodik ki, akkor a szemgolyó irritációját okozza.
Okok: A szemhéjak szövetében találhatók a Meibom-mirigyek, melyeknek kiválasztási csatornái pontosan a szempillák mögé ürítik váladékukat. Ezek a mirigyek választják ki a szemhéj szélét kenő zsírokat. Ha e zsíros anyag kiválasztási csatornácskáinak egyike eldugul, akkor pangó váladékai cisztát képeznek, ezt nevezik jégárpának.
Kezelés: Ha a sérülés gyulladásban van, a kezelés abból áll, hogy kétnaponta antibiotikumos kenőcsöt alkalmazunk a sebre, önmagában vagy egy corticoid (mellékvesekéreg-hormont tartalmazó) készítménnyel együtt, és naponta három-négy alkalommal antibiotikumos szemcseppeket juttatunk a szembe. A gyulladásos szakaszon túl, általában sebészeti eltávolítás javallott helyi érzéstelenítéssel. A műtét utáni kezelésként antibiotikumos szemcsepp alkalmazása célszerű naponta háromszor, négy-öt napig.

Árpa

Tünetek: Az árpa (hordeolum), melynek a Staphylococcus aureus az okozója, egy kicsiny kelés a szemhéj külső peremén, mely legtöbbször a szem belső zugához közeli szempilla gyökeréből fejlődik ki. Kiindulási pontja a szempilla egyik faggyúmirigye. Az árpa egyszerű gyulladással kezdődik kivörösödés, duzzanat és helyi fájdalom kíséretében. Amint bizonyossá válik, fájdalmas lesz, s formája és vastagsága az árpaszemre emlékeztet, ahonnan elnevezése származik. A keléshez hasonlóan az árpa is megtelik gennyel és megjelenik benne egy fehér központi mag, a tüsző.
Kezelés: A gyulladási szakaszban antibiotikumos kenőcs alkalmazása naponta kétszer és antibiotikumos szemcsepp csepegtetése naponta három-hat alkalommal elegendő lehet a gyógyuláshoz. A gennyesedés idős szakában meleg borogatás alkalmazása ajánlott a genny kiürítésének elősegítésére. Lehetséges a kenegetés 1%-os jódalkoholos vagy 20%-os jódtinktúrás oldattal, antibiotikumos szemcseppek alkalmazásával együtt. Kis bemetszés végezhető a tüsző eltávolításának megkönnyítésére. Kerüljük az öngyógyítást, valamint a túl korai bemetszést is. Ha visszatérően jelentkezik az árpa, olykor általános antibiotikumos kezelést írnak elő.

Sárga csomók a szem sarkában

Tünetek: A xanthelasma, mely semmiféle helyi fájdalommal nem jár, a szemhéjakon megjelenő kicsiny sárga színű foltok vagy csomók formájában nyilvánul meg. Sárgás zsiradék lerakodásáról van szó valójában, s olyan személyeknél fordul elő, akiknek túlságosan magas a vérkoleszterin-szintje.
Kezelés: A kezelés célja a vérzsírszint csökkentése: koleszterinben és telített zsírokban (sertészsír, szalonna, baromfizsír) szegény, telítetlen zsírokban (napraforgó-, szója-, kukoricacsíra-olaj stb.) gazdag étrend előírása, esetleg a vér zsírtartalmát csökkentő gyógyszerek együtt adásával.

A könnymirigy megpuffadása

Tünetek: A szemhéjban található könnymirigy terjedelmének megnövekedése eltorzíthatja a szemhéjat, sőt elmozdíthatja a szemgolyót is. A szemhéj ilyenkor "S"-hez hasonló görbületet vesz fel.
Okok: A könnymirigy megpuffadását gyulladások, fertőzések vagy (ritkán) daganatok okozzák. Legtöbbször egy olyan gyulladásról van szó, melyet a mirigy kivezető csatornájának eldugulása váltott ki.
Kezelés: Lehet tüneti, amely csupán a kiváltott hatások gondozására irányul (aszpirin, fertőzésellenes cseppek). Ha azonban a könnymirigy fertőzött és gennyes, a mirigy felmetszésére és antibiotikumok szedésére van szükség.

Sárga csomók

Tünetek: Kicsiny sárgás csomóról van szó, amely a szem (fehér) kötőszövetében jelenik meg, az írisz mindkét oldalán. Ez a tünet a korral jár együtt, csupán szépséghiba, amelynek semmiféle kórtani jelentősége nincs.
Kezelés: Az elváltozás semmiféle látási problémát nem okoz, kezelést nem igényel.

Könnytömlő-gyulladás

Tünetek: A könnymirigyek gyulladásának tünetei közel állnak a kötőszövet gyulladásának tüneteihez. Ugyanakkor megfigyelhetők különbségek is: a felső szemhéj megdagad és vörös; a szemgolyó alja érzékeny és fájdalmas; a szem alsó része és olykor a szemhéjak vizenyőssé válnak; a szem nagy mértékben könnyezik gennyképződés kíséretében. Ha e tünetek nem túl hangsúlyozottak, a gyulladás kialakulhat anélkül is, hogy a beteg tudatában lenne.
Okok: A könnymirigyek szerepe a szem nedvesen tartása. A könnytömlő-gyulladás (dacryocystitis) a könnyzacskó gyulladását jelenti a könny-orrjárat csatornájának gyulladása kíséretében. Ezt a gyulladást a könnyelvezető utak elzáródása váltja ki, ami a könny pangását, retencióját eredményezi a könnytömlőben. Az orrmelléküregek egyes betegségei, nátha és krónikus kötőhártya-gyulladás után is elzáródhatnak a könnyelvezető utak, ami könnytömlő-gyulladást okozhat.
Kezelés: Ami a felső szemhéj megduzzadását illeti, elegendő némi nyomást gyakorolni, hogy a könnyzacskót megszabadítsuk a gennytől. Az esetek többségében az orvos rendszeresen alkalmazandó meleg borogatást, valamint antibiotikumok és fertőtlenítőszerek alakalmazásán alapuló gyógyszeres kezelést ír elő. Sebészeti beavatkozásra csak súlyos esetekben van szükség: ha a könnyezés a kezelés ellenére folytatódik, ha a könnyzacskó állandóan eldugul, vagy ha idült kötőszöveti gyulladás és a szaruhártya elfekélyesedésének lehetősége áll fenn.

A kidülledt szem

A betegség idegen elnevezése - exophthalamus - a görög exo (kint) és ophtalmos (szem) szavakból ered.
Tünetek: Jellemző tünet, hogy az egyik vagy mindkét szemgolyó kidülled a szemüregből, ami gyakran fájdalmas. A beteg néha nem képes zárni szemhéjait és a szem fehérje nagyobb mértékben válik láthatóvá.
Okok: Többféle oka lehetséges. Ilyen például a pajzsmirigy fokozott működésével járó állapot (hyperthyreosis), ahol a kidülledt szem a pajzsmirigy méretének növekedésével függ össze (szemkidülledéses golyva), miközben a pajzsmirigyhormon kiválasztása igen jelentős; a szemüreg egyik vénájának trombózisa; zöldhályog (glaucoma); daganat a szemüregben; rendellenes rövidlátás; az arcüregek fertőzöttsége. Ezt a tünetet számos eltérő esetben fedezhetjük fel: ha váratlanul következik be, általában a szemüregben történt vérzésről vagy az egyik szomszédos homloküreg tájékát érintő gyulladásról van szó. Ha azonban a folyamat lassan megy végbe, verőértágulattal (aneurizma) vagy daganattal van dolgunk. Ha mindkét szemre kiterjedő a tünet, leggyakrabban hormonális eredetű betegségre utal.
Kezelés: Az orvos mindenekelőtt a kórok kezelését írja elő. A hyperthyreosis kezelése nem mindig teszi lehetővé a szem kidülledésének megszüntetését. Kivételesen a szemgolyó nyomáscsökkentése válhat szükségessé a látóideg vérellátásának megőrzésére.

22. szám