Ezen a területen is jobban teljesítenek a nők?
Roberto Lent professzor és társai korábban egyértelmű bizonyítékot találtak arra, hogy miért különbözik a két nem szaglása - amely eltérő társadalmi viselkedésekhez legalább annyira vezethet, mint akár eltérő élményérzékeléshez és érzelmekhez is. A kutatók úgy vélik: a magyarázat oka biológiai, nem pedig kognitív és nem is érzelmi alapú.
Milyen szaginformációk érkeznek?
Mindehhez egy olyan készülékre volt szükségük, amelyet a Rio de Janeiró-i egyetemen fejlesztettek ki még korábban: az úgynevezett izotropikus frakcionátor nevű készülékkel azt tudták megállapítani, hogy az agy éppen vizsgált régiójában - jelen esetben a szaglógumóban, az agy első területében, ahova az orrból érkező szaginformáció érkezik - mennyi sejt található.
A kutatócsoport posztmortem vizsgálta meg hét férfi és tizenegy nő agyát - mind 55 év felett hunytak el, egyikük sem szenvedett idegi problémában és egyikük sem dolgozott olyan szakmában, ahol különleges szaglóérzékre lett volna szükség.
A kutatók ezen technikát alkalmazva arra jöttek rá, hogy a nőknek átlagosan 43 százalékkal több sejtjük van a szaglógumóban, mint a férfiaknak, ami pedig az idegsejtek számát illeti, 50 százalékkal van több a nőknek. Lent professzor szerint a több sejt korrelál az összetettebb működéssel, úgyhogy nyugodtan feltételezhetjük, hogy ha több idegsejt van a női szaglógumókban, az nagyobb szaglási érzékenységet eredményez.
Az a tény pedig, hogy agyunk nem nagyon jut új sejtekhez születésünk után, arra utal, hogy a nők eleve ennyi sejttel születnek. Ezen fejlettebb szaglási képesség pedig egyes elképzelések szerint szükséges is bizonyos szaporodással kapcsolatos viselkedési mintákhoz, például a partnerrel való kötődéshez vagy a rokonság felismeréséhez.
