A könnyekről elsőre mindenkinek a bánat, a szomorúság és a sírás jut az eszébe. A lelki hatásokra bekövetkező könnytermelés azonban mennyiségében és minőségében is jelentősen eltér a mindennapos könnytől, de vajon mi az egyik és a másik szerepe?
Nézzünk szembe a könnyekkel!
Mi is a könny? Több összetevőből - köztük lipidekből, azaz zsírmolekulákból is - álló folyadék, amelyet a szemgolyó közelében lévő külső elválasztású mirigyek, a könnymirigyek termelnek. Naponta átlagosan 1-3 milliliternyi mennyiség termelődik belőle, ez bőven elegendő a szemgolyó nedvesítéséhez. A mirigyekből kikerülő könny a pislogás hatására oszlik el egyenletesen a szaruhártya felszínén, és egy összetett struktúrájú, filmszerű réteget alkot. A könny egy része elpárolog, illetve nagyon vékony kis csatornákon át az orrüreg felé távozik (ezért folyik az orrunk síráskor).
A könnyfilm három rétegből áll. Kívülről befelé haladva először egy zsírsavakból álló úgynevezett lipidréteget találunk, amely védi a szemet és megakadályozza a középső, vizes réteg gyors párolgását. Ha továbblépünk, a vizes réteg következik, amely a szaruhártya oxigénellátásában játszik fontos szerepet, de természetesen a szemgolyó felszínének nedvesen tartását is biztosítja. Legbelül, közvetlenül a szaruhártya felszínén pedig az úgynevezett mucinréteg helyezkedik el, rendkívül fontos és sokrétű szerepekkel felruházva. A mucinréteg segít a vizes fázisnak a szaruhártya nedvesen tartásában, de segítségével érhető el a szemgolyó felszínének optikai szempontból fontos simasága is. Ha véletlenül valamilyen porszem, kisebb-nagyobb oda nem illő szilárd anyagdarabka jut a szembe, az eltávolításában szintén a mucinréteg kap fontos szerepet.
Miből van a könny?
Természetesen a legnagyobb részét a víz teszi ki, de találunk benn bőven sót is, azaz nátrium- és kloridionokat. Van még benne némi kálium, mangán és hidrokarbonát-ion, ezek együtt a könny folyadéknyomását (idegen szóval ozmolaritását) és kémhatását biztosítják. Többféle fehérje is kerül a percenként egy-két mikroliter "sebességgel" termelődő folyadékba, ezek védik a szemet a különböző mikrobák okozta fertőzésektől. Ilyen fehérjék a védekezésben fontos szerepet játszó antitestek (immunglobulinok), valamint az antobakteriális tulajdonsággal rendelkező a lizozim, továbbá a lipokain, a vastartalmú laktoferrin, valamint a lakritin.
A könny típusai
Eddig csak a könnyek egyik típusáról beszéltünk, a folyamatosan termelődő, a szemgolyó és a szaruhártya állandó nedvességét biztosító fajtáról. Ezen kívül azonban további két típust is ismerünk. Ha valami irritálja a szemünket (a hagyma vágásakor keletkező illóolajok, a szembe fröccsenő folyadékok, vagy éppen a szembe jutó idegentest), a könnymirigyek egy másfajta könnyet kezdenek el termelni. A nagymennyiségű folyadék feladata lesz az irritáció megszüntetése, az idegentest kimosása. S végül, a fizikai fájdalom vagy érzelmi reakció (akár öröm, akár szomorúság)hatására keletkező könnyek alkotják a harmadik csoportot. Jellemzője, hogy víztartalma magasabb, mint a mindennap termelődő folyadéké, és különleges fehérjék (hormonok) is megjelennek benne.
