A szemünk felületét borító könnyfilmnek több fontos feladata van: állandóan nedvesen tartja a szaru- és kötőhártyát , oxigénnel és tápanyaggal lája el a külső szaruhártyaréteget, kiegyenlíti a szaruhártya egyenetlenségeit, védi a szemet a külső bakteriális és vírusos támadásoktól, valamint kiöblíti és eltávolítja a néha bekerülő idegen testeket.
A könnyfilm három rétegre bontható:
- A könnyfilm legnagyobb részét, 90 százalékát a középső, vizes réteg alkotja. A könny legnagyobb része itt, a nagy könnymirigyekben termelődik.
- A könnyfilm külső, olajos rétegét lipidek alkotják. Ez a réteg akadályozza meg a könny párolgását és a szemhéjak szélének benedvesítését. Hiányában csaknem tízszer olyan gyorsan párologna el könnyünk a szemfelszínről.
- A könnyfilm legbelső, nyákos rétegének fő komponensei, a különböző fehérjék főleg a kötőhártya kehelysejtjeiben termelődnek. Ez a réteg a könny tapadását biztosítja a szaruhártyához, az optikai felszín tökéletes simaságát és a legtökéletesebb komfortérzést garantálja.
Mi történik, ha károsodik a könnyfilm?
Ha a könnyfilm épsége bármilyen okból megsérül, egyrészt szemfáradtságot, másrészt egy komolyabb problémát, szemszárazságot is okozhat. A szemszárazság esetében nem áll rendelkezésre megfelelő könny, emiatt a szemfelszín túlságosan száraz. A szemszárazság jellemző tünetei a viszkető, szúró, égető vagy az ún. idegentest-érzés, a homályos látás, a túlzott fényérzékenység, illetve a szem kivörösödése. A tünetekkel minél hamarabb érdemes orvoshoz fordulni.
Mi okozhatja a könnyfilm károsodását?
A könnyhiány csaknem mindig a könnyfilm víztartalmának megfogyatkozását jelenti, amit okozhat, hogy nem termelődik elég könny, vagy pedig úgy is kialakulhat, hogy valamiért túlságosan hamar elpárolog, elvész a szem felszínéről. Mindkét eset mögött többféle ok húzódhat: létrejöhet például extrém meleg, légkondicionálás, monitor előtti ritkább pislogás hatására, de szemszárazságot okozhatnak bizonyos betegségek is vagy akár egyes gyógyszerek.
