Pedig a megkérdezettek közül kétszer ennyien nyilatkoztak úgy, hogy még a szívbetegségnél és a korai halálnál is jobban tartanak a megvakulástól. Létezik azonban egy vizsgálat, az ún. AMD szűrés, mely során a genetikai hátteret ellenőrzik, így mérve fel a makuladegeneráció, az egyik legfenyegetőbb időskori szembetegség rizikóját.
"Ma Magyarországon a felnőttkori visszafordíthatatlan látásromlás leggyakoribb oka a cukorbetegség okozta retinaelváltozás és az időskori makuladegeneráció. Az életkor előrehaladtával ez utóbbi válik a vakság elsődleges okává" - mondja a terület szakértője Dr. Varsányi Balázs, a Dr. Rose Magánkórház szemész szakorvosa.
Számokban kifejezve ez évente több mint 6000 igen súlyos látásromlással, illetve vaksággal élő új beteg regisztrálását jelenti. A makuladegeneráció hazánkban a 60 év feletti korosztályban az esetek 22,7%-ában tehető felelőssé a vakság kialakulásáért.
"A betegség lényege, hogy a szem ideghártyájának éleslátásért felelős területe, az úgynevezett sárgafolt (macula lutea) degenerálódik, azaz károsodik, szerkezete elfajul. Az állapot kialakulása során nem látjuk tisztán azt, amire ránézünk, miközben perifériás látásunk minősége nem romlik. E jelenség olvasási nehézségeket okoz, de felléphetnek színlátási zavarok is. Az idő előrehaladtával a kontúrok egyre inkább elmosódnak, a betegség kései stádiumában pedig a látásvesztés kiterjed a látótér egészére. Az elváltozások hátterében nagy százalékban a szemfenék elmeszesedése áll - ez az ún. száraz forma - mely jelenleg még visszafordíthatatlan, ám megfelelő életmóddal és táplálkozással késleltetni, lassítani lehet a folyamatot.
Nagyjából minden tizedik esetben azonban az ideghártya alatt húzódó érhártyában képződnek olyan abnormális erek, melyekből folyadék és vér szivárog, ellehetetlenítve a látást - ezt nevezzük nedves formának" - mondta a szakorvos. Ilyenkor az érképződés gátlásával bizonyos fokú javulás érhető el. Ezért olyan fontos, hogy a szűrés segítségével még az elváltozások kialakulása előtt kiderüljön, az illető hajlamos lehet a betegségre.
"A nemzetközi kutatócsoportok által azonosított genetikai rizikófaktorok vizsgálatára dolgoztuk ki szűrőmódszerünket - magyarázza Dr. Varsányi. - A vizsgálat eredményeképp ismertté válik, hogy genetikai örökségünk hányszoros rizikót jelent a betegség kialakulásának szempontjából." Az elváltozás további rizikótényezői közé tartozik a dohányzás, magas vérnyomás, az elhízás, a stresszes életmód, fokozott UV sugárzás. Ezek kombinációja - főleg a genetikai eltérésekkel együtt - tovább növeli a betegség kialakulásának valószínűségét.
A Dr. Rose Magánkórházban lehetőség van a leggyakoribb genetikai rizikófaktorok szűrésére. "A vizsgálat nem diagnosztizálja a betegséget - teszi hozzá a szakorvos - erre csupán a részletes szemészeti szűrés alkalmas. A teszt az eddig ismertté vált legfontosabb genetikai kockázati tényezőket mutatja ki, melyek önmagukban 2-5-szörös rizikót jelentenek, azonban egymással, és más (életmódbeli, táplálkozással összefüggő) rizikófaktorokkal kombinálódva akár 30-50-szeres is lehet a kockázatnövekedés."
Az eredményre alapozva szorosabb szemészeti ellenőrzéssel, életmódbeli változtatásokkal a látásromlás esélye csökkenthető. Emellett a korai szakaszban alkalmazott, a szemfenék táplálását segítő nyomelemeket, antioxidáns vitaminokat tartalmazó készítmények nemzetközi tanulmányok alapján lassítják a betegség előrehaladását, sok esetben megakadályozzák a súlyosabb formák kialakulását.
Pedig a megkérdezettek közül kétszer ennyien nyilatkoztak úgy, hogy még a szívbetegségnél és a korai halálnál is jobban tartanak a megvakulástól. Létezik azonban egy vizsgálat, az ún. AMD szűrés, mely során a genetikai hátteret ellenőrzik, így mérve fel a makuladegeneráció, az egyik legfenyegetőbb időskori szembetegség rizikóját.
"Ma Magyarországon a felnőttkori visszafordíthatatlan látásromlás leggyakoribb oka a cukorbetegség okozta retinaelváltozás és az időskori makula degeneráció. Az életkor előrehaladtával ez utóbbi válik a vakság elsődleges okává" - mondja a terület szakértője Dr. Varsányi Balázs, a Dr. Rose Magánkórház szemész szakorvosa.
Számokban kifejezve ez évente több mint 6000 igen súlyos látásromlással, illetve vaksággal élő új beteg regisztrálását jelenti. A makuladegeneráció hazánkban a 60 év feletti korosztályban az esetek 22,7%-ában tehető felelőssé a vakság kialakulásáért.
"A betegség lényege, hogy a szem ideghártyájának éleslátásért felelős területe, az úgynevezett sárgafolt (macula lutea) degenerálódik, azaz károsodik, szerkezete elfajul. Az állapot kialakulása során nem látjuk tisztán azt, amire ránézünk, miközben perifériás látásunk minősége nem romlik. E jelenség olvasási nehézségeket okoz, de felléphetnek színlátási zavarok is. Az idő előrehaladtával a kontúrok egyre inkább elmosódnak, a betegség kései stádiumában pedig a látásvesztés kiterjed a látótér egészére. Az elváltozások hátterében nagy százalékban a szemfenék elmeszesedése áll - ez az ún. száraz forma - mely jelenleg még visszafordíthatatlan, ám megfelelő életmóddal és táplálkozással késleltetni, lassítani lehet a folyamatot.
Nagyjából minden tizedik esetben azonban az ideghártya alatt húzódó érhártyában képződnek olyan abnormális erek, melyekből folyadék és vér szivárog, ellehetetlenítve a látást - ezt nevezzük nedves formának"- mondta a szakorvos. Ilyenkor az érképződés gátlásával bizonyos fokú javulás érhető el. Ezért olyan fontos, hogy a szűrés segítségével még az elváltozások kialakulása előtt kiderüljön, az illető hajlamos lehet a betegségre.
"A nemzetközi kutatócsoportok által azonosított genetikai rizikófaktorok vizsgálatára dolgoztuk ki szűrőmódszerünket. - magyarázza Dr. Varsányi - A vizsgálat eredményeképp ismertté válik, hogy genetikai örökségünk hányszoros rizikót jelent a betegség kialakulásának szempontjából." Az elváltozás további rizikótényezői közé tartozik a dohányzás, magas vérnyomás, az elhízás, a stresszes életmód, fokozott UV sugárzás. Ezek kombinációja - főleg a genetikai eltérésekkel együtt - tovább növeli a betegség kialakulásának valószínűségét.
A Dr. Rose Magánkórházban lehetőség van a leggyakoribb genetikai rizikófaktorok szűrésére. "A vizsgálat nem diagnosztizálja a betegséget - teszi hozzá a szakorvos - erre csupán a részletes szemészeti szűrés alkalmas. A teszt az eddig ismertté vált legfontosabb genetikai kockázati tényezőket mutatja ki, melyek önmagukban 2-5-szörös rizikót jelentenek, azonban egymással, és más (életmódbeli, táplálkozással összefüggő) rizikófaktorokkal kombinálódva akár 30-50-szeres is lehet a kockázatnövekedés."
Az eredményre alapozva szorosabb szemészeti ellenőrzéssel, életmódbeli változtatásokkal a látásromlás esélye csökkenthető. Emellett a korai szakaszban alkalmazott, a szemfenék táplálását segítő nyomelemeket, antioxidáns vitaminokat tartalmazó készítmények nemzetközi tanulmányok alapján lassítják a betegség előrehaladását, sok esetben megakadályozzák a súlyosabb formák kialakulását.
