Szmogtípusok
Kétféle szmogtípust különítünk el a levegőben található szennyezőanyagok, valamint a földrajzi és időjárási körülmények alapján: az úgynevezett London- típusú (téli), illetve a Los Angeles-típusú (fotokémiai) szmogot. A londoni szmog a nagy mennyiségű fosszilis tüzelőanyag - elsősorban szén - elégetése következtében alakul ki, szélcsendes, 0 Celsius-fok körüli, magas páratartalmú időben. Szennyezőanyaga a korom, a szén-monoxid, a kén-dioxid és a szálló por . Jellemzően a reggeli és a kora esti órákban éri el a maximumát.
A Los Angeles-típusú szmog melegebb időjárásnál alakul ki, 30 Celsius-fok körüli hőmérsékletnél, amikor a nap magasan jár - erős az UV-sugárzás - tiszta az ég, szélcsend van, és 70 százalék alatti a páratartalom. Ez a szmog a közlekedéssel függ össze, tehát elsősorban nagy forgalmú helyeken jön létre. Szennyezőanyagai a nitrogén-oxidok, a szén-monoxid, valamint a különböző szénhidrogének. Az elsősorban a gépjárműveknek köszönhető szmog a déli órákban éri el a maximumát és éjjel, a forgalom csökkenését követően enyhül.
A szmog káros hatásai
A különböző okból létrejövő szmogos levegő elsősorban légúti megbetegedéseket okoz - köhögést, asztmát, légzési nehézséget - de reagálhatunk rá fejfájással, nyálkahártya-irritációval, keringési zavarokkal is. Az erős szmog ellen gyakran a szemünk is tiltakozik: kiszárad, kipirosodik, ég vagy viszket. Ilyenkor többnyire allergiás kötőhártya-gyulladás alakul ki.
Allergiás kötőhártya-gyulladás
Az allergiás kötőhártya-gyulladásra jellemző a kipirosodás, az erős szemviszketés és az idegentest-érzés - úgy érezzük, mintha folyamatosan lenne valami a szemünkben - ezért gyakran nehéz megállni, hogy ne érjünk hozzá. Azonban, ha engedünk a késztetésnek, könnyen felülfertőződhet.
Erős dörzsölés hatására apró sérülések keletkezhetnek, amelyek nem csak baktériumoknak engedhetnek utat, hanem akár maradandó látáskárosodást is okozhatnak. A gyulladás lehet enyhe, de akár olyan súlyos is, hogy szinte lehetetlenné teszi a hétköznapi tevékenységet. Ha a tüneteink súlyossá vagy tartóssá válnak, minden esetben ajánlott felkeresni a szemészeti szakrendelést.
Megelőzés és kezelés
A leghatékonyabb megelőzés természetesen az lenne, ha egyáltalán nem tennénk ki magunkat a szmogos levegőnek, de ezt sajnos nem mindig lehetséges. Arra viszont figyelhetünk, hogy ha zárt térben tartózkodunk, ne a szmog csúcspontjára időzítsük a szellőztetést, valamint igyekezzünk a levegőt megfelelőképpen párásítani. Jó szolgálatot tehetnek a beltéri légtisztító készülékek is. Lehetőség szerint minél kevesebb időt töltsünk a szmogos levegőn, a kültéri sportot, kerékpározást pedig ilyenkor inkább kerüljük.
Minimalizáljuk a szemek sminkelését, előnyben részesítve a hipoallergén termékeket. Jó hatása lehet annak is, ha napközben többször arcot mosunk, áttöröljük, vagy hideg vízzel borogatjuk a szemünket. A szmog miatt kialakuló szemszárazság ellen használhatunk különböző vény nélkül is kapható műkönnycseppeket, amelyek érezhetően enyhíthetik a kellemetlen tüneteket. A műkönnyek képesek helyreállítani a szem felületét védő könnyréteget, ami így ellenállóbbá válik a káros külső hatásokkal szemben.
