Mindannyiunk számára köztudott, hogy a napsütés elengedhetetlen az élethez. Egyebek mellett javítja kedélyállapotunkat, segíti napi ritmusunk kialakulását, valamint lehetővé teszi bőrünkben a D-vitamin előállítását, ami fontos a kalcium beépüléséhez a csontokba. A napfény hiánya csontritkuláshoz és depressziós állapothoz vezethet D-vitamin utánpótlás nélkül. Fontos azonban, hogy a napsütés áldásos hatásait megfelelő körültekintéssel élvezzük.
Vajon mitől jó és megbízható egy fényvédő termék? Mélyedjünk kicsit el a témában!
A nap káros UV-sugarainak 98 százalékát az ózonréteg és a légkör többi része visszaveri. Ez zömében az igen rövid hullámhosszú és legkárosabb UVC-sugárzást jelenti. A maradék két százalék nagyobbik részét a legnagyobb hullámhosszú UVA, kisebbik részét pedig a rövidebb hullámhosszú UVB sugárzás alkotja. Az UVA és az UVB sugarak egyaránt szerepet játszanak a bőr napsugárzás okozta károsodásában, adott esetben a bőrrák kialakulásában, valamint felelősek a korai bőröregedésért. Fontos tehát, hogy az alkalmazott fényvédő készítmény egyaránt megfelelő védelmet nyújtson mindkét sugárzás ellen. Érdemes elidőzni a faktorszám jelölés jelentésén is, mely első ránézésre kissé bonyolultnak tűnhet. A hagyományos faktorszám jelölés (SPF= Sun Protection Factor) az UVB sugárzásra vonatkozik, és azt mutatja meg, hogy mennyivel hosszabb ideig tartózkodhatunk a napon - anélkül, hogy leégnénk - az adott fényvédő termék használatával, mint anélkül.
Ha például valaki 10 percet tartózkodhat a napon, anélkül, hogy leégne, akkor egy SPF 30-as fényvédő alkalmazása 10*30 perc, azaz 5 óra büntetlen napozást jelent. Fontos tudnunk, hogy ez az idő akkor sem lesz hosszabb, ha újra bekenjük magunkat a fényvédővel, sőt a megfelelő védelemhez elengedhetetlen a naptej/spray többszöri alkalmazása és a megfelelő mennyiség felvitele. A fényvédő készítmények dobozán található + jel, vagy IPD (Immediate Pigment Darkening), PPD (Permanent Pigment Darkening) rövidítések pedig az UVA tartományban nyújtott védelemről árulkodnak, ahol a +++ a legmagasabb UVA sugárzás elleni védelmet jelenti.
Alapvetően kétféle fényvédő készítmény létezik: a fizikai- valamint a kémiai szűrőket tartalmazó fényvédők. A fizikai/ásványi szűrőket tartalmazó készítmények egyfajta védőréteget képezve a bőrön visszaverik a Nap káros UVA és UVB sugarait, míg a kémiai szűrők elnyelik és átalakítják azokat. Fontos, hogy bőrünk felületi védelmén túl sejtjeinket is védjük a káros sugaraktól. Immár létezik olyan fejlesztés a napvédők között, ami biológiailag aktív, sejtszintű fényvédelmet biztosít. Az innovációnak köszönhetően, a széles spektrumú UVA és UVB szűrők, valamint a szabadalmaztatott aktív sejtszintű védelmet nyújtó hatóanyagok révén bőrünk kettős védelemben részesül.
Szolárium: kizárólag mértékkel
A szoláriumozásról szinte mindenki tudja, hogy kizárólag mértékkel szabad alkalmazni, hiszen túlzott használata komoly következményekkel járhat. A téli időszakban a szolárium a nők nagy barátja, hiszen sokat javít a kedélyállapoton, valamint télen csak a szoláriumban élvezhetjük a "napsugarak" jótékony hatásait. A túlzott szolárium használat azonban többet árt, mint használ. Nem véletlenül tiltja a WHO kiskorúak számára a szoláriumozást. Minden egyes szoláriumozással növekszik a bőrrák kialakulásának esélye. A rákképződés szempontjából ugyanis teljesen mindegy, hogy természetes az adott fényforrás vagy mesterséges, azaz fénycső, mivel mindkét fényforrás egyértelműen rákkeltő UV-sugarakat bocsát ki. Tartsuk észben: a bőr nem felejt! Ez azt jelenti, hogy életünk során a bőrünket ért UV-sugárzások hatása összeadódik, azaz az időskori bőrrák kialakulásában még a gyermekkorunkban minket érő UV-sugárzásoknak is óriási szerepe van. Sajnos, aki gyermekkorában akár három-négyszer is leégett, annál komolyabb eséllyel alakulhat ki felnőtt korban a bőrrák. Éppen ezért ne kockáztassunk: tartsuk be a napozás elemi feltételeit. Délelőtt 11 és délután 15 óra között semmiképpen se menjünk napra, és kifejezetten körültekintően válasszunk magunk és családunk számára fényvédő terméket!
A tudomány most kezdi felfedezni, hogy a magyar lakosság krónikus D-vitamin hiányban szenved. Ezt pótolhatjuk mesterségesen is, ám a természetes napfénynél nincs kiválóbb D-vitamin forrás. A D-vitamin legfontosabb feladata a kalciumháztartás szabályozása és a csontok ásványi anyagokkal való megerősítése. A szükséges D-vitamin nagyobbik része a napfény hatására a szervezetünkben, a bőrünkben szintetizálódik, elenyésző részét pedig a táplálékkal vesszük fel. "Mintegy negyed óra napon való tartózkodás bármely évszakban elegendő ahhoz, hogy bőrünkben a szükséges D-vitamin mennyiség képződjön. Mindehhez nem is kell fürdőruhát viselnünk, mivel az arcunk, kezünk bőrfelülete is elégséges a D-vitamin felvételéhez." A csontok meggyengüléséhez, gyermekkorban pedig angolkór kialakulásához vezethet, ha szervezetünk nem kapja meg ezt az alapvető vitamint. Az onkológus hozzátette: az enyhe, de tartós D-vitamin hiánynak ma már egyre többször tulajdonítanak szerepet a rákos betegségek kialakulásában is.
