Már hónapokkal ezelőtt több országból is jelentették , hogy a jelenleg engedélyezett és oltásra használt mRNS-alapú vakcinák, vagyis a Pfizer-BioNTech és a Moderna oltóanyaga ritka mellékhatásként szívizom- vagy szívburokgyulladást okozhat. Ami az esetek többségében a tizenéveseket és a fiatal felnőtteket érinti, közülük is leginkább a férfiakat. Az Amerikai Élelmiszer és Gyógyszerügyi Hatóság (FDA) augusztusban úgy becsülte, hogy az említett vakcinák beadása után 1:5000 a myocarditis kialakulásának potenciális kockázata, és az érintettek 95 százaléka szorul kórházi ellátásra - számol be róla a news-medical.net.
Hogy az eddig összegyűjtött oltási mellékhatások alapján ez a június 18-a előtt oltottaknál pontosan hogyan alakult, kiderül a medRxiv oldalán megjelent preprint, vagyis szakértői értékelésen még át nem esett tanulmányból. A szerzők által felállított kritériumok alapján - olyan tünetekre kerestek rá, mint a szívizomgyulladás (myocarditis), szívburokgyulladás (myopericarditis), vagy a mellkasi fájdalom, figyelembe véve az ezekhez kapcsolódó laborleleteket - összesen 257 jelentést találtak. Az érintettek közül 25 volt nő, és egy kivétellel mindannyian megkapták a Pfizer-BioNTech vakcináját.
Mire lehet számítani az első és a második dózis után?
Az eredmények rávilágítottak, hogy a második részoltást követően gyakrabban jelentkezett myocarditis, mint az első dózis beadása után. Számszerűsítve ez azt jelenti, hogy a 12-15 éves fiúk körében egymillió beadott dózisra nagyjából 162 szívet érintő mellékhatásos eset jutott, ami körülbelül háromszorosa az amerikai járványügyi és betegségmegelőzési központ (CDC) által becsült értéknek. A 16-17 éves fiúk esetében egymillió beadott dózisra 94 hasonló eset jutott. A tinédzser lányok körében e nemkívánatos események aránya szintén magasabb volt a CDC által becsültnél, de jócskán elmaradt a fiúknál tapasztaltaktól. A 12-15 éves lányoknál 13, a 16-17 éveseknél pedig 13,4 eset jutott egymillió beadott adagra.
A tanulmány szerzői megállapították, hogy a vizsgált nemkívánatos egészségügyi események 15 százaléka a Pfizer-BioNTech-vakcina első adagját követően jelentkezett, a többi pedig a második adag beadása után. A legtöbb az oltást követő két napon belül, 91,5 százalék pedig öt napon belül alakult ki.
Ami nagyobb veszélyt jelent az oltásoknál
A tanulmány szerzői ugyanakkor arra is felhívják a figyelmet, hogy az eredményekből nem az következik, hogy mRNS-alapú vakcinával a lehetséges kockázatok miatt nem érdemes beoltani a tinédzser fiúkat és fiatal férfiakat. A statisztikák szerint ugyanis az Egyesült Államokban a gyerekek mintegy 22 százaléka elhízott, közel 10 százalékuk asztmás, mindemellett különféle társbetegségekkel küzdenek, mint például a cukorbetegség. Kutatók becslése szerint a 12-17 éves korosztályba tartozó, COVID-19 -en átesett gyermekek mintegy 33 százaléka legalább egy társbetegségben szenved.
Egymillió egészséges serdülőből körülbelül 44 kerül kórházba COVID-19 okozta megbetegedés miatt a diagnózist követő 120 napon belül - magyarázzák a kutatók. A legalább egy társbetegséggel küzdők esetében ez az arány egymillióból 210,5-re, illetve 294,7-re módosul a koronavírus-járvány felfelé ívelő hullámában. Mivel a társbetegségben szenvedők nagyobb valószínűséggel kerülnek kórházba COVID-19 miatt, esetükben az oltás lényegesen kevesebb kockázattal jár, mint a vírusfertőzés.
Az mRNS-vakcinák fiatal fiúkra gyakorolt hosszú távú egészségügyi hatása azonban még nem pontosan ismert. További eredményekre és klinikai vizsgálatokra van szükség a kockázatok és előnyök kiderítéséhez. A news-medical.net írásában azt is megemlíti, hogy egyes országok, például Németország és Norvégia egyelőre nem javasolják a gyermekek beoltását úgy összességében, míg az Egyesült Királyságban azt fontolgatják, hogy e korcsoport tagjai csak egy dózist kapjanak az említett oltóanyagokból.
